Hatalmas változás készül a magyar államadósságban, az euró bevezetése hozza magával: megemelhetik a devizatartozást – beindulhatnak az eurókötvények
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságEgy konferencián tartott előadást Tardos Gergely, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója: látványos fordulat történhet a magyar devizakötvény kibocsátásában. Érdekesség, hogy a gondolatot elődje, Kurali Zoltán – most a Magyar Nemzeti Bank alelnöke – vezette be néhány napja, ugyancsak egy konferencián. A szemek pedig Kármán András pénzügyminiszterre szegeződnek, aki most fejezi be az utolsó simításokat a 2027-es költségvetésen – az új kormány ígérete szerint a magyar euróhoz vezető út nyitányán.

Magyarország adóssága a legdrágább az Európai Unióban – vázolta Tardos Gergely a Porfolió Economic Forum konferenciáján.
Előző napi előadásának slide-jait csütörtökön honlapján is közzétette az ÁKK. Az egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy a magyar államadósság implicit kamatterhe jelenleg is kétszerese az euróövezet hasonló adottságokkal rendelkező országaiénak.
Ez a kellemetlen – és nyilván az adósság nagyságától sem független – tény azonban abban a sokkal kellemesebb kontextusban került elő, hogy az euró bevezetésének puszta megígérése már pozitív folyamatokat indított el: csökkent a költség, és a későbbiekben tovább csökkenhet – de ehhez nagy munkát kell végeznie a kormányzatnak.
Időközben egy veszélyesebb világba érkeztünk, amelyben számos rizikó – többek közt az energiaválság és a hatalmas költekezés a mesterséges intelligenciára – éppen általában feljebb hajtja a kamatokat. De az euró ígérete a magyar felárakat másokhoz képest már korábban lejjebb szorította. A 10 éves magyar államkötvények hozama például az év elején még a románokéval mozgott együtt, mostanra a cseh és a lengyel közé került.
Az euróbevezetési ígéret, ha hiteles, tovább nyomhatja az euróövezeti hozamok felé a magyar hozamokat – ami jó hír az állam kamatköltségeit tekintve, még akkor is, ha közben az euróövezeti kamatok emelkednek. Tehát nem lesz olyan olcsó a magyar államnak, amilyen a jelenlegi világfölfordulás nélkül lett volna, de olcsóbb lesz. Ha pedig a jövendő euróövezeti tag pozíciójából nem forintban, hanem euróban bocsáthatunk ki kötvényeket, a költség még alacsonyabb lehet.
Magyar eurókötvények: óriási változás jöhet
Itt tesz említést Tardos Gergely egyik slide-ja egy küszöbön álló hatalmas változásra: akár beindulhat a magyar devizakötvények gőzhengere is. A kulcsmondat:
ERM II tagság esetén mérlegelhető a devizaadósság jelenlegi, 30 százalékos arányának emelése.
Ezt meg kell magyaráznunk, hatalmas változást jelentene. Az ERM II nem más, mint az euróövezetbe lépés előszobája. Ekkor még forinttal fizetünk, de az árfolyamát egy szűk sávban tartja az MNB az euró bevezetéséig, ami két évvel az ERM II-be lépés után történhet meg. Mivel az árfolyam sokat nem lenghet ki, annak a kockázata is csökken, hogy egy nagyobb forintgyengülés a devizaadósságon keresztül jelentősen feljebb hajtja a teljes államadósságot.
A gyors ERM-belépés szükségessének gondolatát alig valamivel Tardos előtt elődje vezette be.
Mindenkit meglepett Varga Mihály jobbkeze: Kurali Zoltán bemondta, hogy mikor csatlakozhat Magyarország az euró előszobájának számító
Nincs értelme halogatni az ERM II-höz való csatlakozást, ha tényleg hiteles a kormány euróbevezetési forgatókönyve – erről beszélt egy konferencián Kurali Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Szerinte a kormány menetrendje 2029-es ERM II-belépéssel, 2031-es döntéssel és 2032. január 1-jei bevezetéssel egyenértékű.
Ha nem is beszélt össze a két szakember, a mondanivalójuk mögött ugyanaz a logika húzódott meg. Ha a kormány középtávú makrogazdasági konvergenciaterve sikeres és hiteles lesz, akkor nincs értelme várni az ERM II-höz való csatlakozással – mutatta ki Kurali.
Ami a devizaadósság korlátjának felemelését illeti: ez a jelenleginél több, akár sokkal több magyar devizakötvény – vélhetően jórészt eurókötvény – kibocsátását jelentené. Azzal a korábbi gyakorlattal szemben, hogy döntő mértékben forintban tartjuk a magyar államadósságot. Ennek a másik oldala, hogy akkor arányosan kevesebb forintállampapír juthat az intézményi befektetőknek és a magyar háztartásoknak.
A korlátot egyébként nemrég, 2023-ban egyszer már megemelték: 25 százalékról lett 30 százalék. Egy újabb emelés az euróizáció újabb lépcsője lenne, és mindkét szakember megfogalmazta: a feltétel kemény. Hiteles tervet kell letennie az asztalra az új kormánynak. A költségvetési deficit ehhez szükséges lefaragása pedig vagy nem fog fájni, mint a Tisza mondja, vagy fájni fog, mint a Fidesz. A Nemzetközi Valutaalap épp most tette meg javaslatait (amelyek tőlük egyáltalán nem meglepőek, számítani lehetett rájuk).
Megérkezett az IMF ítélete a magyar gazdaságról, ezeket a reformokat javasolják a Tisza-kormánynak: az euró bevezetése nem lesz elég – "Most van itt a megfelelő pillanat"
Nagyon várják a kiigazítási csomagot. Az IMF adóreformokat akar látni, átalakítaná az szja rendszerét és a társasági adóét is. A Nemzetközi Valutaalap szerint a nyugdíjkorhatárt a várható élettartamhoz kell kötni, fokozatosan meg kell szüntetni a korkedvezményes nyugdíjazási lehetőségeket és újra kell kalibrálni a nyugdíjellátásokat. Varga Mihályt nagyon megdicsérték, az Otthon Start Programot pedig külön nevesítették.
Az igazság pillanatai már közel vannak. A 2027-es költségvetést és a középtávú tervet heteken belül ki kell dolgoznia Kármán András pénzügyminisztériumának. "A piaci bizalom és a gazdaságpolitika határozza meg, milyen gyorsan realizálódik az előny" – fogalmazta meg Tardos Gergely.
Állampapír: súlyos pofont oszthat ki Brüsszel a magyaroknak, nagyon sokba kerülhet nekik – Kármán András lehet az egyetlen megmentő
Sokan nem is tudják, milyen különleges ajándékot élvezhettek. Az állampapír vásárlói Magyarországon rendelkeztek egy olyan előnnyel, amely más európai országokban nem létezett. Az Európai Bizottság azonban felfigyelt erre, ezért gyorsan rosszabbra fordul a helyzet, hacsak Kármán András pénzügyminiszter nem talál megoldást.






