BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Ebben tévedett a Fidesz: nem baltával, hanem fűrésszel vágja le Magyar Péter az Orbán-kormány szent teheneit – az árrésstopok után jöhet a rezsicsökkentés és az szja-mentesség kivégzése is

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Magyar Péter a hétvégén Kisvárdán belengette az árrésstopok kivezetését, miután véleménye szerint a jelenlegi inflációs környezetben az intézkedés megszüntetése nem okozna áremelkedést. A miniszterelnök bejelentése nem az első és vélhetően nem is az utolsó az Orbán-kormány intézkedései közül, amelyeket apránként szüntetne meg. Feltűnő, hogy mindezt jó előre keretezve, egyenként lépi meg, szemben azzal, amit korábban a Fidesz várt. Nem lennénk meglepve, ha a kamatstop, a védett üzemanyagárak, vagy a fix 3 százalékos vállalati hitel után az előző kormány újabb szent tehenét vágná le Magyar Péter. Végeredményben pedig a rezsicsökkentés, és az anyák szja-mentességére is sorra kerülhet.

Meg kell fontolni az árrésstop kivezetését, mert tönkreteszi az agráriumot és a kisboltokat – ezt mondta Magyar Péter miniszterelnök országjárásának legújabb állomásán a hétvégén Kisvárdán. A kormányfő szerint az árrésstop eredeti célja az élelmiszer-drágulás fékezése volt, de mellékhatásként lenyomta a mezőgazdasági felvásárlási árakat. Azt is állította, hogy az élelmiszerláncok az árrésstopból eredő veszteségeik miatt olcsóbb, gyengébb minőségű – példaként lengyel – termékeket hoznak be. 

Magyar Péter
Ebben tévedett a Fidesz: nem baltával, hanem fűrésszel vágja le Magyar Péter az Orbán-kormány szent teheneit – szépen apránként jöhet a rezsicsökkentés és az szja-mentesség is Fotó: AFP

Ebben tévedett a Fidesz: nem baltával, hanem fűrésszel vágja le Magyar Péter az Orbán-kormány szent teheneit – szépen apránként jöhet a rezsicsökkentés és az szja-mentesség kivégzése is

A kormányfő bejelentése nem meglepetés, egyrészt a hazai inflációs szint miatt már várható volt, és a Magyar Nemzeti Bank egy ideje pedzegeti, másrészt van előzménye a kormány döntésének. Annak ellenére, hogy a kampányban még a Tisza Párt következetesen tagadta, hogy az elődje jóléti intézkedéseit megszüntetné, az utóbbi hónapokban több ezzel ellentétes döntést hozott. 

Június közepén egy kormany.hu-ra feltöltött dokumentumból véletlen derült ki, egy több órás kormányzati sajtótájékoztató után, ahol egy szó sem esett, hogy több tízezer családnak emelkedhet meg Magyarországon a törlesztőrészlete, ugyanis a kamatstopot a kormány októbertől kivezeti. A pénzügyminisztérium azzal indokolta döntést, hogy a 2022 januárjában bevezetett intézkedés jelenlegi formájában nem tartható fenn és helyette a rászorultsági elvet érvényesítené.

De nem úszta meg a vállalkozók és a Széchenyi Kártya Program likviditási célú hiteleinél alkalmazott fix 3 százalékos kamata sem, ezt a tárca júniusban azonnali hatállyal szüntette be. A minisztérium akkor azzal érvelt, hogy a tapasztalatok szerint a forrásokat a vállalkozások egy része nem az elvárt célra használta fel, hanem állampapírokat vásárolt belőlük. Ezek után nem meglepő módon június 27-én a parlament megszavazta a védett üzemanyagárak kivezetését. Az intézkedés, amely március 9. óta volt érvényben és a olajár elszállásától védte a hazai autósokat az iráni háború kitörése után,  595 forinton maximálta a benzin és 615 forinton a gázolaj árát. Először még a Tisza is támogatta, sőt, fel is szólította az ügyvezető Orbán-kormányt, hogy hosszabbítsa meg, később kihátrált mögüle.

Valamennyi kormányzati döntésben van egy közös pont: bár mindegyiket az előző Orbán-kormány idején vezették be, a Tisza-kormány nem egyik pillanatról a másikra számolta fel őket. Ehelyett apránként, lépésről lépésre építette le ezeket az intézkedéseket. Szemben azzal, amit a Fidesz is várt, a végeredmény mindenesetre ugyanaz.

Ráadásul számtalan ilyen intézkedés van, aminek sorsa bizonytalan. Ezek közé tartozik a kétgyermekes anyák szja-mentessége is, ami jövőre 40 év és az 50 év közöttiekre is kiterjedne, illetve a 14. havi nyugdíj felépítése. Ahol azonban leginkább rezeg a léc az árrésstopok mellett, az az Otthon Start. 

Ahogy a Világgazdaság is megírta, pénzügyi szolgáltatóktól származó információk alapján van olyan bank Magyarországon, amely arra készül, hogy hónapokon belül kivezeti az Otthon Start Programot a Tisza-kormány. Ezzel némileg egybecseng, amiről a Portfóliónak név nélkül nyilatkozó, de magas beosztásban dolgozó pénzintézeti szakemberek beszéltek. Ők ugyan nem számítottak arra, hogy még az idén megszünteti a Tisza-kormány a fix 3 százalékos lakáshitel programot, de arra igen, hogy már rövidtávon olyan új szabályok léphetnek életbe, amelyek magyarok tömegeit zárhatnák ki a lehetőségből.  

Ezt támasztja alá Boda Nikoletta, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkárának szeptember 28-án a parlamentben elmondott szavai. Hangsúlyozta, olyan támogatási formát akarnak hosszú távon fenntartani, amely ott segít, „ahol valóban szükség van rá”, ezért ki akarják zárni „a visszaélésszerű vagy tisztán befektetési célú felhasználást”. Ugyanakkor bármilyen módon is nyúl bele a kormány, az drasztikus hatással lehet az ingatlanpiacra. 

A program sikerességét mutatja, hogy augusztus közepéig 56 ezer otthon startos hitelszerződést írtak alá 2000 milliárd forint értékben, a jelzáloghitelpiac kétharmadát az Otthon Start biztosítja.

Mindez persze nagyban függ attól, hogy mi jut Kármán András pénzügyminiszter. Októberben ugyanis be kell mutatnia a parlamentnek jövő évi költségvetés tervezését, amiből kiderülhet, hogy lesz-e elég pénz az előző kormány által elindított jóléti programok, miközben a Tisza a saját ígéreteit próbálja megvalósítani. Ez utóbbiak nem kis tételt jelentenek:

  • a nyugdíjasoknak szánt 200 ezer forintos Szép-kártya, 
  • a családi pótlék emelése,
  • a 9 százalékos szja-kulcs az átlagkereset alatt, illetve
  • a plusz 500 milliárdos forrásbevonás az egészségügyben összességében bőven 1200-1300 milliárdos kiadást jelentenek.

Mindezt úgy, hogy közben csökkenteni is akarja a költségvetési hiányt a kabinet, tehát nagyon szűk a mozgástérrel fog rendelkezni.

Az árrésstopok kivezetése 1-1,5 százalékkal emelhetik az inflációt

Az árrésstopot még az Orbán-kormány vezette be 2025. március 17-én, eredetileg 30 alapvető élelmiszer-kategóriára: ezeknél a kereskedők árrése főszabály szerint nem haladhatta meg a 10 százalékot. Az intézkedés célja az élelmiszer-infláció letörése volt, a kormány akkori közlése szerint az érintett termékek ára már az első héten átlagosan 17,7 százalékkal csökkent. 

A szabályozást később meghosszabbították és kibővítették, így jelenleg élelmiszerek mellett drogériai termékeket is érint. A kereskedők ugyanakkor régóta sürgetik a kivezetését, arra hivatkozva, hogy az intézkedés torzítja a piacot és jelentős terhet ró az ágazatra. 

A jegybank korábban úgy számolt, hogy összességében mintegy 1,5 százalékponttal csökkentették az inflációt az árrésstopok.

Arra viszont már Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke hívta fel a figyelmet, hogy a kivezetésük nem járna ekkora inflációs hatással, hosszabb távon ugyanis a gazdasági szereplők alkalmazkodnak, így csak fokozatosan emelné meg az árakat. Augusztusban 1,3 százalékos volt az átlagos fogyasztói áremelkedés, miközben az élelmiszer-infláció 1,4 százalékkal csökkent. Mindenesetre jól mutatja a különbséget a Tisza-kormány és elődje között, hogy míg Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter többször beszélt arról, hogy érdemes lenne megfontolni az árrésstopok kiterjesztését, addig a mostani gazdaságpolitikai vezetés egyből megszüntetné.

A legnagyobb kérdés: mi lesz a rezsicsökkentéssel, és a többi szent tehénnel

Az is jól látszik, hogy a Tisza sokkal piac barátabb gazdaságpolitikában hisz, mint az Orbán-kormány, ami megpecsételheti a több szent tehén sorsát is. Régóta szorgalmazzák elemzők és piaci szereplők a rezsicsökkentés átalakítását, ami jelentős költségvetési mozgásteret biztosíthatnak a kormány számára. A kabinet vállalta, hogy 2030-ra megteremti az euróbevezetés feltételeit, ehhez azonban mindenképpen jelentős kiadáscsökkentésre lenne szükség. Ráadásul az uniós forrásokért cserébe nem tudni, hogy pontosan mit vállalt a kormány.

Ugyan a magyar helyreállítási terv önmagában igenis tartalmaz konkrét reformokat, valamint ezekhez kapcsolódó mérföldköveket, de az RRF-rendelet előírja, hogy a nemzeti helyreállítási tervnek érdemben kezelnie kell az Európai Szemeszter keretében megfogalmazott országspecifikus ajánlásokat. A bizottság a terv értékelésekor külön vizsgálja, hogy a benne szereplő reformok mennyiben válaszolnak ezekre az ajánlásokra. 

Tehát a Tisza-kormány a helyreállítási terv mellett azt is vállalta, hogy végrehajtja azokat országspecifikus ajánlásokat, amelyek meglehetősen vitatott javaslatokat tartalmaznak.

Ilyen például a lakossági energiaár-szabályozás rendszerének felülvizsgálata, hogy az új rendszer „jobban ösztönözze az energiahatékonyságot és a piaci verseny érvényesülését”.  Márpedig ez brüsszeli nyelven nem jelent mást, mint a jelenlegi rezsicsökkentés beszántását. A Tisza a kampányban pedig következetesen azt állította, hogy nem megszüntetni fogja a rezsicsökkentést, hanem ki fogja terjeszteni, ugyanakkor egyáltalán nem vehető biztosra ez az ígéret. Magyar Péter eközben azt is mondta, hogy „a rezsicsökkentés humbug”.

Nem véletlen, hogy az Orbán-kabinet ellentmondásosan viszonyult az RRF-hez, aminek egyik oka lehetett, hogy úgy ítélte meg, hogy EU politikai elvárásokat támaszt a források lehívása elé. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter még februárban, a Világgazdaság podcastjében beszélt az RRF-kapcsán az előző kormány kételyeiről. Akkor azt mondta, az RRF-nél olyan követelmények vannak, mint például a rezsitámogatás vagy a 13. és 14. havi nyugdíj eltörlése, ami a kormány számára elfogadhatatlan. „Olyan dolgokat kér tőlünk Brüsszel ezekért a pénzekért, ami vállalhatatlan, mert pont szembemegy azokkal a vívmányokkal, amelyek a 2010 és 2026 közötti gazdaságpolitika alapjai voltak" – mondta, majd hozzátette:

a Fidesz-kormány sosem fogja eladni az országot azért, hogy ezeket a pénzeket megkapjuk. Márpedig ez az ország eladását jelentene

Nagy Márton azt is mondta, hogy ez színtisztán politikai kérdés, nem pedig közgazdasági vagy jogi. Ezzel szemben Magyar Péter az elmúlt hónapokban következetesen tagadta, hogy politikai feltételei lennének az uniós források lehívásának. Az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel május 29-én megkötött politikai megállapodása után tartott sajtótájékoztatóján is azt állította, hogy sem a migrációs paktum elfogadását, sem Ukrajna uniós csatlakozásának támogatását nem támasztotta feltételként az EU, kizárólag korrupciós és jogállami okokból tartotta vissza Brüsszel ezeket a pénzeket.

Szóljon hozzá!

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.