BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Köszönetet mondhat Magyar Péter Orbán Viktornak: ha nincs az ipari termelés, már rég földbe állt volna a magyar gazdaság – megtolta a növekedést a Mercedes és a BMW

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Évek óta nem látott növekedést produkált a magyar ipar: augusztusban 8,7 százalékkal bővült az ipari termelés. A kedvező adatokat a Tisza-kormány azonnal saját gazdaságpolitikájának sikereként igyekezett bemutatni, a kép azonban ennél jóval árnyaltabb, sőt! A legtöbb nemzetgazdasági ág ma rosszabb álapotban van, mint a kormányváltást megelőzően. Egyetlen markáns kivétel az ipar, amelynek mostani lendületét jelentős részben még az előző kormány beruházáspolitikája alapozta meg. Az elmúlt években elindított nagyberuházások, mint a debreceni BMW és kecskeméti Mercedes-gyár fejlesztése éppen most fordul termőre.

"A magyar gazdaság beindult" – így kommentálta Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a kedden megjelent ipari termelési adatokat. Ahogy beszámoltunk róla, rég látott pozitív hír érkezett a magyar gazdaságból, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint augusztusban az ipari termelés szezonálisan és naptárhatástól megszűrve 8,7 százalékkal emelkedett. A húzóágazatának számító szektor helyreállása alighanem az elmúlt évek egyik legfontosabb fejleménye. A kedvező adatokat Magyar Péter miniszterelnök is rögtön megosztotta közösségi oldalán, kiemelve, eközben nőtt a lakossági és az üzleti bizalom és jelenleg már olcsóbban finanszírozzuk az államadósságot, mint Lengyelország. A valóságban azonban nem sok van oka az örömre Tisza-kormánynak, ha a saját teljesítményét, és azokat az indikátorokat nézzük, amelyekre rövid távon is hatása van.

Magyar Péter
Köszönetet mondhat Magyar Péter Orbán Viktornak: ha nincs az ipari termelés, már rég földbe állt volna a magyar gazdaság – megtolta a növekedést a Mercedes és a BMW

Köszönetet mondhat Magyar Péter Orbán Viktornak: ha nincs az ipari termelés, már rég földbe állt volna a magyar gazdaság – pedig a kampányban a Tisza végig támadta ezeket a beruházásokat

Kedden ugyanis nemcsak az ipari, hanem a kiskereskedelmi adatokat is közölte a KSH, ami minden volt csak megnyugtató nem. Hiába döntögetnek csúcsokat a lakossági és üzleti bizalmi indexek, ebből szinte alig látszik valami a boltok forgalmában, augusztusban idei mélypontjára, 2,4 százalékra süllyedt a kiskereskedelmi volumen növekedése, az élelmiszereknél szinte megállt bővülés, mindezt úgy, hogy közben az infláció 10 éves mélypont közelében van. 

Ugyanez a helyzet gazdaság többi területén is, múlt szerdán volt a magyar gazdaság fekete napja. A KSH közlése szerint a turizmus valóssággal földbeállt, a nyár végén, a főszeszonban 11 százalékkal csökkent a vendégek száma, ekkora zuhanást a covid óta nem látott a szektor, ami megerősíti, hogy az ágazat borzasztóan megszenvedi az erős forintot. Közben a külkereskedelmi egyenleg 2023-as energiaválság óta nem látott 1 milliárd eurós deficetet produkált. És ott van még az építőipar, amely szabályosan összeomlott pár hónap leforgása alatt: míg márciusban 2 százalék fölött bővült, mostmár közel 10 százalékos mínuszban van.

A nemzetgazdaság főbb ágazatai közül kizárólag az ipar az egyetlen, amelynek látványosabb teljesítményét Magyar Péter és a Tisza-kormány sikerként könyvelheti el, igaz, ehhez nem sok köze van. Valójában most kezdenek beérni azok a kapacitásbővítő beruházások, amelyek még az Orbán-kormány idején indultak el.

Bár a részletes adatokat csak később teszi közzé a KSH, annyit már most elárult, hogy a növekedés fontos támaszát a járműgyártás és az elektronikai szektor biztosította. Egyre inkább úgy tűnik, hogy az ipari statisztikákban is kezd megjelenni a debreceni BMW-gyár termelésének felfutása. Az üzem az elmúlt hónapokban kapcsolt látványosan magasabb fokozatba, annyira népszerű az ott gyártott iX3 elektromos modell, hogy nem győzi a megrendelések teljesítését, emiatt ősz eleje óta már három műszakban termel. Emellett a kecskeméti Mercedes-gyár bővítése is lendületet adhatott az ágazatnak, az új gyártóegységet Magyar Péter jelenlétében júliusban adták át.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza a kommentárjában azt emelte ki, hogy az ipar egyértelműen növekedési pályára tudott állni, ugyanakkor óriási meglepetésnek nevezte az adatokat, a mostaninál sokkal kedvezőtlenebb adatot lehetett várni. Három tényezőt sorolt fel, amelyek miatt meglepetésről beszélhetünk.

  1. Az augusztusi mini áramkrízis: a hónap során a Duna alacsony vízállására való tekintettel a Paksi Atomerőmű termelését jelentősen korlátozni kellett. Ez már önmagában megjelenik az ipari adatokban, hiszen az áramtermelés is az ipar (de nem a feldolgozóipar) része. A kialakult energiapiaci helyzet persze nemcsak az atomerőművet érintette – ennek nyomán a hazai energiafogyasztásban a háztartások mellett a cégeknek is vissza kellett fogniuk fogyasztásukat, ami a termelésben is nyomot hagyhatott. 
  2. A második tényező, ami az ipari teljesítményt fékezhette, az erős bázis: júliusban havi alapon 1,7 százalékkal bővült a termelés volumene. Ez a nyári időszakban azért is különösen hangsúlyos, mert a nyári leállások időzítése az egyes évek között eltérő lehet, így nem zárható ki, hogy a tavalyinál több cég tartotta nyári leállását augusztusban és kevesebb júliusban, de összességében ez a hatás sem lehetett jelentős.
  3. A harmadik tényező, ami negatívan hathatott az iparra, az az alacsony külső kereslet. Az elmúlt hónapokban Németországból kedvezőtlen hírek érkeztek az ipari termelés volumenére vonatkozóan és a mai rendelésállományra vonatkozó adat sem volt a legjobb. Bár éves alapon 2,7 százalékkal bővült a rendelésállomány, havi összevetésben több mint a tizedével csökkent az ipar rendelésállománya legfontosabb külkereskedelmi partnerünknél

Regős szerint nem egy általános fellendülést láttunk, sokkal inkább két ágazat kiemelkedő teljesítménybővülését. Ez a két ágazat pedig a számítógépgyártás, illetve a járműgyártás, ahol egyedi nagyberuházások okozták, okozzák a bővülést – az előbbinál a Foxconn komáromi gyára, míg az utóbbinál a Mercedes és a BMW beruházásai. 

A kampányban még támadta Magyar Péter az összeszerelő üzemeket

A Tisza Párt elnökének mostani megszólalása annak fényében különösen figyelemre méltó, hogy a kampány során még egészen más hangot ütött meg az összeszerelő üzemekkel kapcsolatban.

 A Tisza Párt nem fogja hagyni, hogy a multik büntetlenül szennyezzék a földeket, vizeket és a levegőt, a korrupt hatalom pedig végképp összeszerelő üzemmé silányítsa a hazánkat

 - fogalmazott 2024 júniusában a Hősök terén a Tisza elnöke, akit azonban ez nem riasztotta el, hogy pár héttel ezelőtt maga adja át a Nestlé büki gyárát.

Mindensetre az jól látszik, hogy a Tisza szakítani kíván az Orbán-kormány gazdaságpolitikai filozófiájával, amely az elmúlt tizenhat évben tudatosan épített a befektetőbarát környezet kialakítására. Ennek meghatározó eleme volt az európai összevetésben is alacsony társaságiadó-kulcs, valamint a jelentős állami támogatások és adókedvezmények rendszere, amelyekkel a kormány a nagy nemzetközi ipari beruházásokat igyekezett Magyarországra vonzani.

Ennek a stratégiának köszönhetően választotta hazánkat többek között a BMW, a CATL és a BYD is.

A Tisza többször is világossá tette, hogy fokozatosan kivezetné a nagyberuházásokhoz kapcsolódó különböző kedvezményeket. A párt azonban ennél is tovább ment: miközben a korábbi kormány gazdaságpolitikája alapvetően a beruházások ösztönzésére és a befektetőbarát környezet kialakítására épült, a Tisza több nagyberuházással szemben jóval szigorúbb álláspontot képvisel.

Ezt jól mutatja a kínai CATL esete is. Hiába alkalmazza a világ egyik legmodernebb technológiáját a BMW és a Mercedes beszállítójaként ismert a akkumulátorgyártó vállalat, Tarkányi Zsolt, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium államtitkára leszögezte, hogy a vállalat nem építheti meg a második és harmadik ütemet. 

"Ha rajtam, rajtunk múlt volna, akkor egyetlen akksigyár, egyetlen szennyező üzem sem jött volna Debrecenbe" – fogalmazott Tárkányi. A legélesebb támadás ugyanakkor az a BYD-t érte.  A világ vezető elektromosautó-gyártójának legnagyobb „bűne", hogy Szijjártó Péter volt külgazdasági és külügyminisztert nevezte ki a nemzetközi kapcsolatokért felelős vezetőjének.

A miniszterelnök fenyegetőzése pedig egészen Kínáig jutott. A távol-keleti országban olyan elemzés is megjelent nemrégiben, miszerint Magyarország csapdát állított a kínai cégeknek. A 36Kr kínai gazdasági-elemző hírportál szerint azok a vállalatok, amelyeket három-öt évvel ezelőtt még kiemelt vendégként fogadtak, mára nyilvános vizsgálatok célpontjaivá váltak a kormányváltást követően.

Szorongajta az ipari vállalatokat a Tisza-kormány

A beruházók bizonytalanságát tovább fokozhatja Magyar Péter korábbi nyilatkozata is, amelyben arról beszélt, hogy a kormány célja Európa legszigorúbb környezetvédelmi szabályozásának bevezetése az ipari beruházások esetében. A bejelentés politikai szempontból aligha meglepő, hiszen a Tisza Párt már ellenzékből is az akkumulátorgyárak környezetvédelmi kockázatait tette gazdaságpolitikai kritikájának egyik központi elemévé, így a szabályozás szigorítása elsősorban ezekre a beruházásokra adott válaszként értelmezhető.

Más kérdés azonban, hogy egy ilyen irányváltás milyen következményekkel járhat a teljes magyar iparra nézve.  A szigorú környezetvédelmi normák önmagukban természetesen legitim és szakmailag is indokolható célok lehetnek, egy olyan időszakban azonban, amikor a magyar feldolgozóipar egyszerre kénytelen szembenézni a gyenge európai konjunktúrával, a tartósan magas energiaköltségekkel, a romló versenyképességgel és az exportőrök számára kedvezőtlen árfolyamhatásokkal, minden olyan bejelentés, amely a működési feltételek további szigorítását vetíti előre, óhatatlanul növeli a beruházói bizonytalanságot. 

Ráadásul azt is szem előtt kellene tartani Magyar Péternek, hogy húsz éve nem látott gyárbezárási hullám sújtja a magyar gazdaságot. A WKW, az Accel Hunland és EMO-LION más-más okból húzta le a rolót, azonban az jól látszik, hogy próbára teszi az ipar átalakulása a közepes méretű feldolgozóipari cégeket.

Szóljon hozzá!

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.