Fordulat történt, így már biztosan nem lesz munkaszüneti nap december 24-e: Magyar Péter megígérte, csak egyetlen esély maradt
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA Nemzeti Választási Bizottság (NVB) keddi ülésén megállapította, hogy a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) által kezdeményezett népszavazáshoz összegyűjtött érvényes aláírások száma nem érte el a százezret – számolt be az Atv.hu. A népszavazásnak ezzel vége, de a december 24-i munkaszüneti nap esélye még nem úszott el, ehhez viszont feszített tempót kell tartani.

Fotó: Istvan Csak / Shutterstock
Így már biztosan nem lesz munkaszüneti nap december 24-e
A KASZ azt szerette volna elérni, hogy a választópolgárok népszavazáson dönthessenek arról, munkaszüneti nappá váljon-e december 24, ennek előzményeiről ebben a cikkben írtunk a Világgazdaság oldalán. Az NVB április 17-én hitelesítette a kérdést, az aláírásgyűjtés pedig május 15-én kezdődhetett meg és szeptember 11-ig tartott.
A szervezők szeptember 10-én adták le az aláírásgyűjtő íveket. A Nemzeti Választási Iroda azonban már az ívek formai ellenőrzésekor megállapította, hogy matematikai számítás alapján az érvényes aláírások száma nem haladhatja meg a százezret, ezért az aláírások tételes ellenőrzését sem végezte el. Az NVB így most kimondta: az országos népszavazási kezdeményezéshez nem áll rendelkezésre a szükséges számú érvényes aláírás.
A döntés egyben azt is jelenti, hogy népszavazás útján biztosan nem születik döntés arról, hogy december 24-e munkaszüneti nap legyen az általános munkarendben dolgozóknak.
Ez azért is fontos, mert még megfelelő számú aláírás esetén sem lett volna biztos, hogy a referendumot már 2026-ban meg lehet tartani. Egy országos népszavazás előkészítése, kitűzése és lebonyolítása ugyanis időigényes folyamat.
A kérdés azonban ettől még nyitva maradt. A december 24-i munkaszüneti nap bevezetésének ugyanis van egy másik útja: az Országgyűlés törvénnyel módosíthatja a Munka Törvénykönyvét.
Erre a Tisza Párt képviselői már szeptember 23-án benyújtottak egy törvényjavaslatot, ami lényegében általános boltzárat is előirányoz a kiskereskedelemben erre a napra, néhány kivételtől eltekintve (valamint további ágazatokra is átvezetné a változásból fakadó módosításokat). A javaslat egyértelműen fogalmaz az általános indoklás részben:
A törvényjavaslat célja, hogy december 24-e minden évben, így már 2026-ban is munkaszüneti nap legyen.
A T/714-es számú indítványban szereplő törvényjavaslat elfogadása esetén a szenteste nem egyszerűen egy olyan nap lenne, amikor egyes munkáltatók saját döntésük alapján bezárnak, hanem általános szabály vonatkozna a munkavállalókra.
Az ebből fakadó kiskereskedelmi boltzár egyébként nincs a nagy boltláncokat tömörítő Országos Kereskedelmi Szövetség ellenére sem, Balázs Ildikó főtitkár nemrég lapunknak arról beszélt, hogy támogatják a javaslatot abban az esetben, ha az egységes lesz az ágazati szereplőkre.
Így lehet december 24-e munkaszüneti nap 2026-ban
A törvényjavaslat parlamenti útja azonban még nem ért véget, sőt valójában csak most kezdődik. Az indítvány jelenleg tárgysorozatban van, vagyis az Országgyűlés napirendjén szerepel, de a tényleges bizottsági és plenáris döntéshozatal még hátravan.
A következő hetekben ezért az lesz a kérdés, hogy mikor kerül sor a bizottsági tárgyalásra, majd az általános és részletes parlamenti vitára, végül pedig a zárószavazásra.
A T/714-es javaslat szövege alapján a törvény a kihirdetését követő napon lépne hatályba.
Ez azt jelenti, hogy elméletileg még a 2026. december 24-i szenteste is munkaszüneti nappá válhat, ha az Országgyűlés megfelelő időben elfogadja a módosítást, azt a köztársasági elnök kihirdeti, és a jogszabály időben megjelenik a Magyar Közlönyben.
Ehhez azonban meglehetősen szoros parlamenti menetrendre van szükség.
- A javaslatnak előbb át kell jutnia a bizottsági szakaszon, ezt követheti a plenáris vita és a zárószavazás.
- Ha a törvény már az idei karácsonyi időszakra vonatkozna, a parlamentnek legkésőbb november végén vagy december elején le kellene zárnia a folyamatot.
A parlamenti döntés tehát még megmentheti azt az ígéretet, hogy már idén munkaszüneti nap legyen december 24., amit persze nem kellene ledolgozni sem, hiszen nem munkanap-áthelyezésről van szó – ehhez azonban nem népszavazásra, hanem országgyűlési döntésre van szükség.
A Tisza Párt indítványa mellett ráadásul korábban hasonló célú, T/500-as számon benyújtott kormánypárti javaslat is született „Karácsony vigíliája” címmel, így a parlamenti folyamat során akár ezek összehangolása is felmerülhet.
A tét nem kicsi: ha a törvény időben átmegy a jogalkotási folyamaton, már az idei, 2026-os karácsony másképpen nézhet ki a munkavállalók és a kereskedők számára is.



