Hibát talált az atomhivatal a Paks II építkezésén, kiderült, mi a gond – a bírság egy dolog, a nagy kérdés az, ez lesz-e Magyarország új atomerőműve
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságFennmaradhat és tovább épülhet a paksi 5. blokk biztonsági épülete, de a beruházó Paks II Zrt. köteles 1,65 millió forint építési bírságot fizetni – határozott az Országos Atomenergia Hivatal (OAH). Az történt ugyanis, hogy az épület alaplemeze az építészeti-műszaki dokumentációtól eltérően épült meg.

A beton alaplemez fennmaradását a hivatal feltételek nélkül engedélyezte, annak viszont, hogy maga az épület is épüljön, és azokba a lifteket beszereljék, tizenöt, alpontokkal tűzdelt feltételt szabott. A feltételek tűz- és érintésvédelmi jellegűek.
Sok bonyodalmat okozott az eltérés
Ám itt még messze nincs vége, mert további jóváhagyásokra is szükség van a munka folytatásához.
A Belügyminisztériumhoz tartozó OKF öt további vízügyi és vízvédelmi követelményeknek való megfeleléshez kötötte a saját jóváhagyását, kitérve például arra, hogy hol nem szabad karbantartani a munkagépeket. Viszont nem volt új kikötése
- a népegészségügyi szempontból érintett Tolna Vármegyei Kormányhivatalnak,
- ahogyan a bányászati oldalról közelítő Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának,
- a légi biztonsági szempontból megkérdezett Közlekedési és Beruházási Minisztérium,
- illetve a Honvédelmi Minisztérium illetékes főosztályának,
- ahogyan a Baranya Vármegyei Kormányhivatal illetékes főosztályainak sem.
A biztonsági épület építési engedélye 2032 augusztus 25-ig hatályos.
Találtak javítanivalót a paksi ellenőrzésen
Az OAH 2022 augusztus 30-án engedélyezte az épület két lifttel történő megépítését. Mostani határozatának indoklásából kiderül, a Paks II. Zrt. 2026. június 30-án kérte a biztonsági épület fennmaradási és továbbépítési engedélyét, amely alapján az ügyben közigazgatási hatósági eljárás indult. Az OAH szakemberei a beruházás helyszínén történt április 23-i ellenőrzésük során megállapították, hogy az elkészült vízszigetelést védő beton réteg felső síkja –22,300 méter, ami nem azonos azzal, amit az engedélyezett műszaki dokumentáció tartalmaz. Abban –15,100 méter szerepel.
Emiatt az építkezés jogszerűtlennek minősült.
Ugyanakkor az OAH megállapította, hogy így is fennállnak a már megépített építmény fennmaradásának feltételei. Ezért felszólította az ügyfelet, hogy kérjen az épületre fennmaradási engedélyt. Ezt a Paks II Zrt. június 30-án megtette, és kérte a változással érintett szerkezetek továbbépítésének engedélyezését is. Mint olvasható, a módosítás célja a nukleáris sziget közös alaplemezében a lokális feszültséggyűjtő terület kiegyenlítése, ezáltal az átfogó merevség javítása, továbbá a repedéstágassági követelményeknek való megfelelés a többletvasalással.
Következett még két hiánypótlás-kérés és beérkezés, majd az OAH a szeptember 29-i helyszíni szemléjén megállapította, hogy kérelem mellékleteként benyújtott építészeti műszaki dokumentációjának a tartalma már megfelel a valóságnak.
A fókuszban azonban más van
Az áprilisi kormányváltás óta nyitott a két új 1200 megawattos paksi atomblokk sorsa. Tart a beruházás átvilágítása, részeredményeket még nem közöltek. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter az év végéig ígérte a munka lezárulását. A lehetőségek skálája egyelőre széles, hangzanak el érvek
- a projekt teljes leállítása,
- a más kivitelező általi befejezése,
- vagy újrakezdése,
- de az eredeti fővállalkozóval törtőnő, módosított feltételekkel történő megvalósítása
mellett is. A beruházással szembeni bizalmatlanság egyik fő oka az átadás legalább tízéves késése, a másik az építkezés költségeinek megkétszereződése, és részben az utóbbival összefüggésben harmadikként visszaéléseket is említenek. Az az érv azonban gond nélkül lesöpörhető az asztalról, hogy a megújuló alapú energiatermelés és a paksi üzemidő-hosszabbítás feleslegesség teszi a Paks II. beruházást. Tudott ugyanis, hogy az időjárásfüggő erőművek még ipari energiatárolók bevetésével sem képesek folyamatosan nagy mennyiségű villamos energiát adni. Ráadásul Magyarország tartósan és erősen áramimportfüggő.


