BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Itt van Kármán András vallomása az Orbán-kormány gazdaságpolitikájáról: elárulta a pénzügyér, hogy mi ment nagyon félre – 2027-ben jöhet a fordulat

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Kármán András szerint kifulladt az a gazdasági modell, amely a 2010-es években még érdemben segítette Magyarország felzárkózását. A pénzügyminiszter ennek kapcsán a Budapest Economic Forumon arról beszélt, hogy az elmúlt évek gyenge teljesítménye elsősorban a termelékenységi problémákra vezethető vissza. Ígérete szerint, a kormány ezen a versenykörnyezet átalakításával, a beruházások ösztönzésével és az uniós források hatékonyabb felhasználásával változtatna.

Kármán András a Budapest Economic Forumon tartott előadása elején a magyar gazdaság elmúlt évekbeli lemaradását elemezte. A pénzügyminiszter jelezte: arra keresi a választ, hogy Magyarország miért szakadt le a régiós felzárkózásban, és milyen változtatásokra van szükség a folyamat újraindításához – tudósít a Portfolio.

kármán andrás, pénzügyminiszter
A pénzügyminiszter szerint a magyar lemaradás a korábban sikeres gazdasági modell kifulladását jelzi. / Fotó: Havran Zoltán / Világgazdaság

„A külső gazdasági környezet valamennyi régiós országot hasonlóan érintette”, de arról, hogy 2022 decembere óta egy fillér uniós forrás nem érkezett Magyarországra, diszkréten hallgat a pénzügyminiszter

A tárcavezető kifejtette: Magyarország gazdasága 2022 második negyedéve óta összesen mindössze 0,7 százalékkal nőtt. Ugyanezen idő alatt 

  • Szlovákia GDP-je 5,7, 
  • Lengyelországé 9,5, 
  • Horvátországé pedig 12,5 

százalékkal bővült – jegyezte meg Kármán András, aki szerint utóbbi ország teljesítményéhez az euró bevezetése is jelentősen hozzájárult. A pénzügyminiszter úgy látja, a külső gazdasági környezet valamennyi régiós országot hasonlóan érintette, ezért arra következtetett, hogy a magyar lemaradás a korábban sikeres gazdasági modell kifulladását jelzi.

Kármán András ugyankkor sikeresnek nevezte az Orbán-kormányok 2010-es években folytatott, foglalkoztatás-központú gazdaságpolitikáját. 

Szerinte azonban ez a modell az évtized végére elérte a korlátait, mivel a munkaerőpiacra már jóval kevesebb új embert lehet bevonni, a demográfiai folyamatok pedig tovább szűkítik a rendelkezésre álló tartalékokat.

A magyar növekedést az elmúlt másfél évtizedben elsősorban a munka és a tőke termelésbe vonása hajtotta, a hatékonyság azonban a régió legalacsonyabb szintjei között maradt – közölte a tárcavezető. Ez szerinte a bérek felzárkózását is korlátozza, mivel hosszabb távon a béremelkedés lehetőségeit a munka termelékenységének javulása határozza meg.

A pénzügyminiszter ezért a következő időszak egyik legsürgetőbb feladatának a termelékenység növelését nevezte. 

Ehhez technológiai és szervezési fejlesztésekre, valamint olyan szabályozási környezetre van szükség, amely a hatékony és innovatív vállalkozások felé tereli a tőkét, megkönnyíti új szereplők piacra lépését és erősíti a versenyt. Kármán szerint az elmúlt években ez sok esetben nem történt meg.

A pénzügyminiszter Lengyelország példájával érzékeltetve a problémát, kifejtette: a munka és a tőke bevonása alapján a két gazdaságnak az elmúlt tíz évben hasonló ütemben kellett volna növekednie. A különbséget szerinte lényegében a termelékenység adta: a lengyelek nem több tőkét vontak be és nem dolgoztak többet, hanem hatékonyabban használták fel az erőforrásaikat.

Kármán András szerint nem a „megfelelő vállalatokhoz” került a tőke

Kármán András szerint Magyarországon az elmúlt években egyre kevésbé a megfelelő vállalatokhoz került a tőke, és vállalati szinten meggyengült az egészséges versenykörnyezet.

A pénzügyminiszter reagált arra a kritikára is, amely szerint az új kormánynak a múlt öröksége helyett már kizárólag a gazdaság újraindításával kellene foglalkoznia. Kármán szerint azonban a koncessziós szerződések és a gazdasági versenykörnyezet átalakítása, valamint a korábban túlárazottnak ítélt szerződések újratárgyalása a későbbi termelékenységnövekedés feltételeinek megteremtését is szolgálja.

Elismerte ugyanakkor, hogy ezeknek a lépéseknek rövid távon kedvezőtlen következményei is lehetnek. Átmenetileg kihasználatlan kapacitások jelenhetnek meg, egyes beruházások pedig csúszhatnak. 

A pénzügyminiszter szerint hosszabb távon azonban a versenyképesebb gazdaság kialakításához szükség van a változtatásokra. Kármán úgy számol, hogy megfelelő feltételek mellett a magyar gazdaság termelékenysége évente 1,5 százalékkal, vagyis a régiós mediánnak megfelelő ütemben emelkedhet. Ehhez elsősorban arra van szükség, hogy a tőke azokhoz a vállalkozásokhoz jusson el, amelyek azt hatékonyan képesek felhasználni.

2027-ben jöhet a beruházási fordulat

A versenykörnyezet átalakítása mellett a beruházások felfutását is kulcsfontosságúnak tartja a pénzügyminiszter. Úgy véli, ebben az európai uniós források hatékony felhasználása már középtávon is érezhető segítséget adhat a gazdaságnak.

Kármán András szerint a kamatkörnyezet javulása azt mutatja, hogy továbbra is van befektetői bizalom Magyarország iránt. Az alacsonyabb hozamok és vállalati finanszírozási költségek kedvezőbb helyzetbe hozhatják a cégeket, és ösztönözhetik a beruházásokat – jegyezte meg.

Ugyanakkor elismeri, hogy a növekedés fő hajtóereje egyelőre a fogyasztás maradhat. Az uniós pénzek, a kiszámíthatóbb gazdaságpolitika és az alacsonyabb hozamok hatására azonban a pénzügyminiszter 2027-re már fordulatot vár a beruházásokban.

A külkereskedelem kilátásait ezzel szemben továbbra is visszafogottnak látja. A beruházásokhoz szükséges termékek jelentős része importból érkezhet, ami egy ideig ellensúlyozhatja az export kedvezőbb teljesítményét – fejtegette a tárcavezető.

A GDP termelési oldalát vizsgálva Kármán András szerint az iparban már megjelentek a fordulat első jelei, a szolgáltatások pedig az erős fogyasztásnak köszönhetően továbbra is jól teljesíthetnek.

A mezőgazdaság és az építőipar helyzetét jelenleg nehéznek nevezte, a következő években azonban mindkét területen javulásra számít.

Kármán András némi kincstári optimizmusról tanúbizonyságot téve rámutatott, hogy hosszú idő után először kedvező jelek érkeznek a német gazdaságból, ami idővel a magyar exportmegrendelésekben is megjelenhet. Ugyanakkor a kockázatok között 

  • a globális energiaellátás zavarait, 
  • a nemzetközi kötvényhozamok emelkedését 
  • és az erősödő inflációs veszélyeket 

emelte ki. A pénzügyminiszter várakozása szerint a magyar GDP 2026-ban 1,7–2 százalékkal, 2027-ben pedig 2,4 százalékkal növekedhet.

Előadása végén Kármán András úgy fogalmazott, hogy az átalakulás vesztesei azok a vállalatok lesznek, amelyek az elmúlt években törvénytelen módon jutottak állami megrendelésekhez vagy hitelekhez. Kármán András szerint a változtatásokból hosszabb távon a vállalati szektor egésze és az állampolgárok is profitálhatnak.

 

Szóljon hozzá!

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.