Nekimentek Magyar Péterék új adójának: az egész magyar gazdaság megérezheti – súlyos következményekre figyelmeztet az ágazat
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA reklámadó visszavezetése a teljes magyar gazdaságra kedvezőtlen hatással lehet, és a hazai médiavállalkozások versenyképességét is ronthatja – figyelmeztetett a Magyar Reklámszövetség és több társszakmai szervezete keddi közleményében. A szakmai érdekképviseletek Magyar Péter miniszterelnök bejelentésére reagáltak, amely szerint 2027-től 3,75 százalékos reklámadót vezetnének be.

A szervezetek szerint a reklámadóval kapcsolatban alapvető félreértés, hogy a jelenlegi nulla százalékos kulcs miatt a reklám- és médiaipar szereplői ne fizetnének adót. A vállalkozások ugyanis ugyanúgy teljesítik társaságiadó-, helyiiparűzésiadó- és áfafizetési kötelezettségeiket, valamint a foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterheket, mint más gazdasági szereplők.
A reklámadó ezzel szemben egy további, árbevétel-alapú különadó, amelyet a vállalkozásoknak akkor is meg kellene fizetniük, ha veszteségesen működnek. Ez különösen a reklámbevételekből fenntartott hazai tartalomszolgáltatók számára jelenthet problémát, amelyek működését és üzleti fenntarthatóságát közvetlenül érintheti a többletteher.
A globális technológiai vállalatok helyzete is kérdéses
A Magyar Reklámszövetség egyik legfontosabb kifogása, hogy egyelőre nem látható, miként vonatkozna az új különadó a globális technológiai vállalatokra. Ezek a szereplők a magyarországi reklámköltések közel 40 százalékát vonzzák, szolgáltatásaikat azonban jellemzően más európai uniós tagállamokból értékesítik, és nem magyar adóalanyként működnek.
A szakmai szervezetek szerint ezért fennáll a veszélye annak, hogy az új adó a magyar médiavállalkozások versenyhátrányát növeli a nemzetközi technológiai óriásokkal szemben. Ráadásul a versenyképességi probléma akkor is fennmaradhat, ha a globális szereplők végül teljesítik a reklámadóval kapcsolatos fizetési kötelezettségeiket.
Többet veszíthet a gazdaság, mint amennyit a költségvetés nyer?
A kormány bejelentése szerint a reklámadó visszavezetése évente 14 milliárd forintos többletbevételt jelenthet az államkasszának. A Magyar Reklámszövetség nem vitatja ennek a becslésnek a nagyságrendjét, ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy egy adó gazdasági hatását nem lehet kizárólag a közvetlen költségvetési bevételével mérni. A szervezet megbízásából a PwC Magyarország által készített korábbi hatástanulmány szerint
minden reklámra fordított egy forint mintegy hat forinttal járul hozzá a magyar gazdaság teljesítményéhez.
A reklámköltések ugyanis ösztönzik a fogyasztást, erősítik a vállalatok közötti versenyt, támogatják az innovációt, valamint közvetlenül és közvetve munkahelyeket és adóbevételeket teremtenek.
Ha a különadó miatt a vállalkozások visszafogják reklámkiadásaikat, annak következményei a reklám- és médiaiparon kívül is jelentkezhetnek. A csökkenő reklámberuházások mérsékelhetik a fogyasztást és a vállalati növekedést ösztönző hatásokat, ami végső soron
- a GDP alakulását
- és az állam egyéb adóbevételeit
is kedvezőtlenül befolyásolhatja. A reklámköltések gazdasági hozzájárulásáról szóló korábbi kutatási eredmény ugyanakkor önmagában nem jelenti azt, hogy a reklámadó bevezetése közvetlenül ekkora veszteséget okozna. A tényleges hatás megállapításához külön vizsgálatra lenne szükség.
Itt vannak a 2027-es költségvetés vesztesei: durva adóemelést vetett ki rájuk a Tisza-kormány, 400 milliárddal fizethetnek többet – ezt a cégek nem köszönik meg
Jelentősen nőnek a vállalkozások terhei 2027-ben: a Tisza-kormány több mint 400 milliárd forintnyi többletbevételt vár a már számszerűsített adóemelésekből, miközben több további intézkedés pontos hatása még nem ismert. Emelkedik a kiskereskedelmi adó, szigorodik a cégautóadó, visszatér a reklámadó, és megszűnik az árrésstop is.
Hatásvizsgálatot követelnek a kormánytól
A Magyar Reklámszövetség ezért arra kéri a kormányt, hogy hozza nyilvánosságra a reklámadó visszavezetéséről készített részletes nemzetgazdasági hatásvizsgálatot. A szervezet szerint ennek ki kellene térnie
- a várható GDP-hatásra,
- a reklámköltések alakulására
- és a közvetett költségvetési következményekre
is. Az érdekképviseletek hangsúlyozták, hogy támogatják az egészségügyi ellátás fejlesztését, a kórházi várólisták csökkentését és az állami kommunikációs kiadások jelentős mérséklését. Álláspontjuk szerint azonban a társadalmilag fontos célok sem teszik szükségtelenné a finanszírozásukra választott eszközök gazdasági következményeinek vizsgálatát. További bizonytalanságot jelent, hogy a reklámadóról szóló jogszabály hatálya évek óta nem teljesen egyértelmű. A hirdetők és megrendelők számára továbbra is kérdéses, hogy saját tulajdonú reklámfelületeik használata miatt maguk is adóalanynak minősülnek-e.

Már a korábbi kormány reklámadóját is ellenezték
A reklámadó nem új intézkedés Magyarországon. A Fidesz-kormány 2014. július 1-jén vezette be a különadót, amely ellen a Magyar Reklámszövetség már akkor tiltakozott. A szervezet az elmúlt több mint egy évtizedben többször kezdeményezett szakmai egyeztetéseket, és az Európai Bizottsághoz is eljuttatta észrevételeit.
Az adó alkalmazását 2019-től több alkalommal felfüggesztették, a nulla százalékos kulcs érvényességét pedig jellemzően évente hosszabbították meg.
A Magyar Reklámszövetség és társszervezetei 2026 májusában még üdvözölték, hogy a Tisza-kormány a nulla százalékos kulcs fenntartása mellett döntött. A mostani bejelentés azonban ismét napirendre helyezte a szakmai szervezetek korábbi kifogásait. A szervezet hangsúlyozta, hogy továbbra is a reklámadó végleges kivezetését tartja kívánatosnak, és jelezte, hogy kész egyeztetni a kormánnyal a magyar reklám- és médiapiac versenyképességét érintő kérdésekről.
Valami nagyon megváltozott a reklámokban: „Aki nem tudja ezt jól kihasználni, azt megelőzi a saját ügyfele” – így forgat fel az AI egy egész iparágat
Egy reklámfilm elkészítéséhez hagyományosan akár több tucat emberre, forgatási helyszínekre, színészekre, technikai stábra és hosszú utómunkára lehet szükség, a mesterséges intelligencia azonban alapjaiban írhatja át ezt a modellt. Az AI segítségével egyes produkcióknál 50–70 százalékkal csökkenhetnek a gyártási költségek, az egyszerűbb videók pedig akár a hagyományos ár tizedéből is elkészülhetnek. A Világgazdaságnak nyilatkozó szakemberek szerint közben nemcsak a reklámfilmgyártás, hanem az egész reklámszakma átalakulhat: bizonyos munkák iránt jelentősen visszaeshet a kereslet, miközben teljesen új tudás válik értékessé.


