Vitézy Dávid lett az új tényleges főpolgármester: csendben óriási hatalom került a kezébe, már Budapestet is maga alá gyűrte – Magyar Péternek is figyelnie kell rá

Vitézy Dávid lassacskán, de kitartóan birodalmat épít. Egyre több, kiemelt jelentőségű és nagy forrásigényű feladatot von magához, és építi a szakértő, technokrata politikus profilját. Az alaphangpot tulajdonképpen ő maga adta meg április 24-én, amikor a miniszteri felkérés elfogadásakor azt írta, hogy továbbra is olyan szakember akar maradni, „akinek a politika nem cél, hanem eszköz.”A kormányváltást pedig úgy keretezte, hogy a „hatalmi játszmák, korrupció és a mindent felülíró propaganda” helyett szakmai, alkotó munka következhet. De nehéz nem észrevenni, hogy egyre nagyobb ambícióval koncentrálja maga körül a hatalmat. Orbán Anita ugyan a miniszterelnök helyettese, de teljesítménye minden téren messze elmarad Vitézyétől. 

A legjobb technokrata politikusnak is van Achilles-sarka

Vitézy technokrata imázsának egyik kényelmetlen epizódja a ma már ritkán emlegetett RIGO elektronikus jegyrendszer története. A projektet az általa vezetett BKK készítette elő, 2013-ban Vitézy írta alá az 54,5 millió eurós EBRD-hitelről szóló megállapodást. 2014. október 8-án  írták alá a német Scheidt & Bachmann-nal a rendszer kiépítésére és üzemeltetésére kötött szerződést. A cégnek kellett megterveznie, kiépítenie és üzemeltetnie az új rendszert, mintegy

•  800 beléptetőkaput, 
• 10 ezer járműfedélzeti érvényesítőt, 
• valamint az elektronikus jegyek és bérletek informatikai hátterét ígérték. 

A teljes rendszernek 2017-re kellett volna felváltania a papírjegyeket. A nyertes ajánlat a kiépítéssel és ötéves üzemeltetéssel együtt 91 millió euró volt; a főváros ekkor 5,3 milliárd forintos saját hozzájárulásról számolt be.

Távozott, mielőtt megvalósult volna a projekt

Vitézy azonban a kialakult konfliktusok miatt 2014 végén távozott a BKK éléről, így a megvalósítás csúszásai és a projekt későbbi összeomlása már az utódai idején történt. A BKK 2018-ban felmondta a szerződést, a rendszer pedig soha nem állt üzembe. A RIGO tehát nem Vitézy kudarca, de tény, hogy ő készítette elő a projektet, amelyből végül nem lett működő budapesti jegyrendszer. A jogvita csak 2024-ben zárult le, a Nemzetközi Választottbíróság kimondta, hogy a BKK jogszerűen bontotta fel a szerződést, a Scheidt & Bachmann pedig 5,95 millió eurót fizetett a BKK-nak. A közlekedési központ szerint ez az összeg messze nem fedezte a korábban kifizetett vállalkozási díjat. 

Tarlós István főpolgármester nem volt kíméletes

Tarlós akkoriban azt nyilatkozta, hogy a BKK „túlduzzasztott, túlterjeszkedő, önjáró céggé vált”, amely már nem egyszerűen a főváros döntéseit hajtotta végre, hanem önálló hatalmi központként működött. Úgy fogalmazott, a BKK „szerepet tévesztett,” Vitézyvel a személyisége miatt „majdnem lehetetlen együtt dolgozni.”A főpolgármester olyan szervezetet akart, amely a tulajdonosa, azaz a főváros elképzeléseit hajtja végre. Szerinte a leváltás széles körű egyeztetés eredménye volt, a körötte zajló felhajtást szappanoperának nevezte, Vitézyt pedig hisztériával vádolta. 

A Világgazdaságnak név nélkül nyilatkozó, Vitézy Dáviddal korábban együtt dolgozó informátor azt mesélte, hogy Vitézy magas szintű menedzseri képességekkel rendelkezik, a folyamatokat, a nagyképet is képes átlátni, de van egyfajta „bántalmazó főnök attitűdje,"addig nyúzza a beosztottjait, amíg eléri, amit akar. Ezt a stílust kevesen bírják, sokan menekültek el mellőle, mert azt tapasztalták, egyáltalán nem veszi őket figyelembe. Az is elmondta az informátor, hogy Vitézy hiperfókusszal képes az elképzeléseit kibontani, és elindítani a megvalósulás útján, viszont kompromisszumképessége csekély, erős meggyőződése van a saját igazáról. Nem áll messze tőle, hogy a céljai érdekében minden eszközt felhasználjon. Utalt arra is, hogy talán éppen ez okozza azt, hogy 2-3 évente kikopik egy egy szerepből, ráadásul sok terve van, de ezek többsége, mivel a realitásokon túlmutatóan ambiciózus, terv marad csupán. Rengeteg ilyen fejlesztési tervtorzó szegélyezi Vitézy karrierjének az útját. Aminek legalább a tervező cégek örülnek – magyarázta informátorunk.

Gigatárca az övé, és csak nő és növekedik

Vitézy Dávid tárcája jóval több egyszerű közlekedési minisztériumnál. A Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz tartozik 

• az állami beruházások irányítása, 
• a teljes közlekedési terület – közút, vasút, közösségi, légi és vízi közlekedés –, 
• az építésgazdaság, 
• az építésügyi szabályozás és építéshatóság, 
• a lakáspolitika,
• a rozsdaövezetek, 
• a településfejlesztés és -rendezés, 
• a településkép védelme,
• a területrendezés, 
• az útdíjrendszer. 

Emellett Vitézy felel egyes nagy kereskedelmi beruházások fenntarthatósági szabályaiért, a világörökségi területekkel kapcsolatos egyes állami feladatokért, az uniós források hazahozatalának és felhasználásának koordinációjáért, valamint – meghatározott kivételekkel – a koncessziókért is.  A miniszter súlyát tovább növeli az uniós pénzek körül kapott szerepe. A kormányban ő kapta feladatul a befagyasztott források hazahozatalának koordinációját, minisztériumában külön munkacsoportot is létrehozott erre. Az érkező források jelentős részét az általa vezetett tárca fogja elkölteni. Júliusban már ő jelentette be a parlamentben a Bizottsággal kötött, 16,4 milliárd eurónyi forrást érintő megállapodást, saját tárcájának számlájára pedig később 693 milliárd forintnyi uniós fejlesztési pénz érkezett elmondása szerint. 

Vitézy Dávid hatalma azonban nem pusztán abból következik, hogy egyre több szakpolitikai terület tartozik hozzá. A döntései mögött ezermilliárdos állami fejlesztések és egész gazdasági ágazatok állnak, mint a következő másfél évtizedre meghirdetett Baross Gábor vasútfejlesztési program, amely önmagában mintegy 3500 milliárd forintos beruházási csomag.

Friss akvizíció a főváros feladatainak megnyirbálásával

Vitézy Dávid legfrissebb terjeszkedési területe éppen a miniszteri pozícióért elhagyott Budapest. Az október 1-jén újjáalakult Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának (FKT) első ülésén a kormány és Budapest között létrejött kényszerű megállapodás első pillantásra úgy tűnik, megmenti a fővárost a csődtől. De az sokkal lényegesebb, hogy teljesen átalakítja az állam és Budapest közötti hatalommegosztást. 

Ahogy a Világgazdaság is megírta, kiszivárgott, hogy Vitézy Dávid vezette az előkészítő tárgyalásokat, és rövid idő alatt teljes kapitulációra kényszerítette Karácsony Gergelyt, aki átengedte a BKK felét, és egyelőre nem teljesen világos, hogy még mit. Karácsony Gergely meghajolt a kormányzati akarat előtt, és állva hagyta az őt nyilvánosan is számonkérő, döbbent kerületi polgármestereket. A közlekedési társaság államosításával a főváros azt az alapvető jogát veszíti el, hogy maga szervezze és irányítsa a szolgáltatást. Vitézy hangsúlyozta, hogy ezt nem államosításnak, hanem közös finanszírozásnak és közös felelősségvállalásnak tekinti.

Szepesfalvy Anna, a fővárosi Fidesz-frakció vezetője úgy kommentálta az alkut:

Hozzátette: a megegyezés csomagolása az, hogy biztosítani kell a város fejlődését, hiszen nem haladnak az ügyek, túl sok a vita. „Ehhez képest az történt, hogy a kormány mindent vitt, bár még nem teljesen világos, pontosan mit, mennyit és hogyan, kérdés például a budapesti fürdőket üzemeltető cég további sorsa is" – jelezte. A fideszes politikus arra a problémára is felhívta a figyelmet, hogy miként egyezhettek meg a felek pontos cégértékelés nélkül, hiszen ezeket a főváros és az állam könyvelésébe is fel kell vezetni. A kormány által ígért 120 milliárdból 90 milliárd azonnal visszafolyik az államkasszába a szolidaritási adó jogcímén, amit nem törölt el Magyar Péter kormánya, holott a kampányban ez ígérte. Az alku szerint a főváros eláll a folyamatban lévő perektől és lemond a kamatokról is, viszont a kormány magához vonja a településrendezési szerződéseket is a főváros viszont megkapja a parkolási bevételeket a kerületektől – foglalta össze a politikus. 

Személyes okok, nagy ambíciók

Arra a kérdésre, hogy ez a kormány vagy a miniszter személyes ambíciója volt-e, Szepesfalvy Anna azt mondta, ez a terv valószínűleg Vitézy Dávid fejéből pattant ki. Szerinte személyes ok áll mögötte, Vitézy ugyanis nem tudta elviselni, hogy a választók a főpolgármester választáson nem szavaztak neki bizalmat. Most megszerezte másként, miniszteri pozíciója mellé. Azt is hozzátette a frakcióvezető, hogy ha a Fidesz-KDNP próbálkozott volna egy ilyen mértékű hatalomkoncentrációval, annak súlyos nemzetközi következményei lettek volna. Azt is látni kell, hogy a létrejött fejlesztési tanácsban Karácsony Gergelynek egy szavazata van ugyan, de a testületben rajta kívül csak tiszások ülnek, a legnagyobb ellenzéki erő, a Fidesz, amely mintegy negyed millió embert képvisel a fővárosban, teljesen kimaradt, így a főpolgármester autonómiája minimalizálódott. 

 Ráadásul jóval nagyobb mozgástérrel, hiszen a tárcájánál van a vasút, a közút és az állami beruházások jelentős része, miközben az új konstrukció révén az állam tulajdonosként is megjelenik a budapesti közlekedésszervezőben. A Vitézy által régóta szorgalmazott Budapest-agglomeráció egységes közlekedési rendszerének megteremtéséhez így most már nemcsak szakpolitikai elképzelése, hanem intézményi eszköze is lehet. Láthatóan eltökélt a céljainak elérésében, és az a típusú személyiség, akit ha kidobják az ajtón, visszajön az ablakon.

Nagy Attila Tibor politikai elemzőt arról kérdezte a Világgazdaság, hogyan látja a miniszter törekvéseit, ahogy éppen most maga alá gyűrte a fővárost is. A politikai elemző úgy fogalmazott, hogy „Vitézy Dávid a kormány nevében tárgyalt, tehát nem ő egyedül – ahogy Ön a kérdésében fogalmaz –  „gyűrte maga alá a fővárost" és ezt a megfogalmazását túlzónak is érzem. A főváros ugyan súlyos engedményeket kellett, hogy tegyen, de kapott is cserébe valamit: szó van a közlekedési normatíva majdani elutalásáról, megkaphatja a főváros a kerületi parkolási bevételeket és lehet, hogy jövőre csökkentik a szolidaritási hozzájárulást".  A Facebookon posztolt értékelése szerint előrelépésnek tartja a megegyezést, de „világos, hogy a kétharmados parlamenti többséggel és nagy választói támogatottsággal rendelkező kormány diktálta a feltételek többségét, ám arra törekedett, hogy ne alázza porig a fővárost".

Vitézy Dávid nem pártpolitikus, neki a Tisza másodlagos 

Vitézy Dávid politikusi karakterének van még egy sajátossága, ugyanis elsősorban nem pártpolitikusként építi fel magát. Természetesen a Tisza programjának végrehajtásáról beszél mindig, a saját szerepét azonban kezdettől tudatosan szakmai keretbe helyezte. Ennek jól mérhető eredménye, hogy kifejezetten népszerű, a szeptemberi Europion-felmérésben a válaszadók 52 százaléka látta volna szívesen fontos közéleti szerepben Vitézyt, míg Magyar Pétert 49 százalék. 

Nagy Attila Péter arra a kérdésre, hogy kialakulhat-e feszültség az ambiciózus miniszter és a kormányfő között, azt válaszolta „Magyar Péter nemrég megjegyezte az egyik gyűlésén, hogy Vitézy Dávid még nála is népszerűbb kormánytag. Ez jelenleg még nem okoz érdemi feszültséget a két politikus között, a tegnapi (október 1. - a szerk.) megállapodás bejelentésekor a miniszterelnök előreengedte Vitézy Dávidot, és ő jelentette be Karácsonnyal a megállapodást, Magyar Péter ezúttal beérte a Facebook-poszttal. Jelenleg az van, hogy a miniszterelnök látja, hogy a kormányának Vitézy a legcselekvőképesebb és a legnagyobb felkészültségű minisztere. Nem kizárt, hogy a miniszterelnök idővel aggódni fog Vitézy Dávid előretörése miatt, feltéve, ha a miniszter népszerűsége magas marad - ám ha Magyar Péter népszerűsége később is magas marad, akkor a kettőjük együttműködése később is jó maradhat. De a jövőbe nem látok".

Vitézy Dávid miniszterként tehát különleges helyzetben van. A Tisza-kormány egyik legnagyobb hatáskörrel  és bizalommal bíró tagja úgy, hogy politikai hitelessége és a brandje nem kizárólag a Tiszából származik. Ez 2026 őszén még erőforrás Magyar Péter számára. Hosszabb távon azonban az lesz érdekes, hogy miként alakul ez a viszony, ha Vitézy hatásköre, láthatósága és önálló politikai súlya tovább nő. Persze ehhez az is kell, hogy jól menedzselje a területeit és azt a rengeteg beruházást, amiért felel.