Dolgozott volna idén december 24-én? Most erre készüljön – december 12-höz és a fizetésekhez is köze van
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMint arról a Világgazdaság is beszámolt, a döntés értelmében idén karácsonykor már három egymást követő munkaszüneti nap lesz Magyarországon: december 24., 25. és 26. A változás azonban egy másik decemberi dátumot is érint: december 12-én, szombaton sem kell majd dolgozniuk az általános munkarendben foglalkoztatottaknak.

Fotó: Kurka Geza Corey / Shutterstock
Elő kell venni a decemberi munkaidő-beosztásokat december 24-e miatt
A 2026-os munkarend eredeti szabályai szerint december 24., csütörtök pihenőnap lett volna, amelyet december 12-én, szombaton kellett volna ledolgozni.
Mivel azonban december 24-e munkaszüneti nappá válik, a korábban áthelyezett december 12-i munkanap is okafogyottá válik.
Ehhez a kapcsolódó miniszteri rendelet módosítása is szükséges.
A Niveus arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkáltatóknak nem elegendő egyszerűen átvezetniük a változást a naptárban. A decemberi beosztások és szabadságtervek mellett egyes esetekben a munkaidőkereteket is újra kell számolni, és a bérszámfejtési rendszerek beállításait is módosítani szükséges.
A munkáltatóknak elsőként a december 12-re és december 24-re vonatkozó munkaidő-beosztásokat, pihenőnapokat és már kiadott szabadságokat kell ellenőrizniük.
A december 12-re korábban kiadott szabadságok kezelését a kapcsolódó rendelet végleges rendelkezései alapján kell rendezni, hiszen az eredetileg munkanapnak számító szombat már nem lesz ledolgozandó munkanap.
Külön figyelmet igényelnek az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban vagy az általánostól eltérő munkarendben dolgozók. Esetükben ugyanis a két érintett nap beosztás szerinti minőségét a munkáltató határozza meg, a Munka törvénykönyvének keretei között.
„A már közölt munkaidő-beosztás módosításakor a Munka törvénykönyve munkaidő-beosztásra vonatkozó szabályait is figyelembe kell venni. Az év végi beosztás rendezése ezért nem merülhet ki a naptár technikai átállításában: a módosításokat munkajogi és bérszámfejtési szempontból egyaránt át kell vezetni” – mondta Bartók Szandra, a Niveus bérügyviteli menedzsere.
Nem mindenki dolgozhat december 24-én
A munkaszüneti nap jogi státusza eltér a pihenőnapétól. Rendes munkaidőben csak a Munka törvénykönyvében meghatározott esetekben lehet munkavégzést elrendelni ezen a napon.
Ilyen lehet például, ha
- a munkáltató vagy az adott munkakör rendeltetése folytán munkaszüneti napokon is működik, illetve
- ha a tevékenység idényjellegű vagy megszakítás nélküli.
Bizonyos társadalmi közszükségletet kielégítő, illetve külföldre irányuló szolgáltatások esetében szintén lehetőség van a munkavégzésre.
A munkáltatóknak minden esetben ellenőrizniük kell, hogy az adott tevékenység megfelel-e a törvényi feltételeknek. Rendkívüli munkaidő is csak a jogszabályban meghatározott esetekben rendelhető el.
Aki jogszerűen dolgozik december 24-én, annak a munkaszüneti napi munkavégzésre tekintettel 100 százalékos bérpótlék jár.
A bérszámfejtésnél ezért különösen fontos, hogy a munkavégzést és az ahhoz kapcsolódó pótlékot a megfelelő jogcímen számolják el.
Aki nem dolgozik, annak is változhat a fizetése
Az órabéres és teljesítménybéres munkavállalóknál akkor is lehet bérszámfejtési következménye a változásnak, ha december 24-én nem végeznek munkát.
A munkaszüneti nap miatt kieső munkaidőre járó távolléti díjat a Munka törvénykönyvének feltételei szerint kell megállapítani. A jogosultság azonban nem automatikus, pusztán abból nem következik, hogy a munkavállaló ezen a napon nem dolgozik.
A köznyelvben fizetett ünnepként ismert díjazás nem a munkavégzés ellenértéke, hanem a munkaszüneti nap miatt kieső, jogszabály alapján díjazott időtartamhoz kapcsolódó távolléti díj.
Teljes napi munkaidő esetén ez főszabály szerint nyolc órának megfelelő összeg.
A december 24-i változás a már folyamatban lévő munkaidőkereteket és elszámolási időszakokat is érintheti. Ezekben az esetekben a munkáltatóknak módosítaniuk kell a teljesítendő munkaidőt, mivel a munkaszüneti napot a jogszabályban meghatározott módon figyelembe kell venni a számítás során.
A teljesítendő munkaidő módosítását írásban kell rögzíteni, és az érintett munkavállalók számára közzé kell tenni. Ez különösen azoknál a vállalatoknál jelenthet adminisztrációs feladatot, ahol hosszabb időszakra előre meghatározott munkaidőkeret alapján szervezik a munkát.
A bérszámfejtési rendszereket is át kell állítani
A Niveus szerint a munkaügyi és bérszámfejtési rendszerekben több beállítást is ellenőrizni kell. Ide tartozik a december 12-i és december 24-i napok státusza, a munkaidőkeret-számítás, a fizetett ünnep elszámolása, a munkaszüneti napi pótlékok, valamint a jelenléti ívek és munkaidő-nyilvántartások kezelése.
A decemberi munkanapok számának változása a hóközi és időarányos elszámolásokat is érintheti. Emellett egyes munkáltatói kedvezményeknél is szükség lehet az elszámolások felülvizsgálatára.
Ilyen például a duális képzéshez kapcsolódó szociális hozzájárulási adókedvezmény, amelynél az egy munkanapra vetített normatíva és az érintett napok száma egyaránt szerepet játszik. A 2026-os éves munkanapszám változása miatt ezen a területen is szükség lehet az elszámolási rendelkezések pontosítására.
A december 24-i munkaszüneti nappá nyilvánítás tehát a munkavállalók számára plusz karácsonyi pihenőnapot jelent, ráadásul az eredetileg ledolgozandó december 12-i szombat is felszabadul. A vállalatoknak viszont több adminisztratív és bérügyi feladatuk lesz: a munkaidő-beosztástól a szabadságok kezelésén át a bérszámfejtésig valamennyi érintett folyamaton végig kell vezetniük a változást.



