Szép csendben elindították Magyarország egyik legnagyobb vízerőművét: ma reggeltől áramot termel – több mint két hónap után működnek újra a turbinái
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságIsmét működik a Tiszalöki Vízerőmű, amelynek áramtermelését a súlyos nyári aszály miatt kellett felfüggeszteni. A folyó vízállása mostanra elérte azt a szintet, amely mellett biztonságosan újraindulhatott a létesítmény.

Újraindult a Tiszalöki Vízerőmű, miután a Tisza vízállása elérte a működéshez szükséges szintet. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság közleménye szerint a Tiszalök-felső vízmércén mért vízállás meghaladta a 450 centimétert, ezért hétfő reggel ismét megkezdhette működését az erőmű.
A létesítményt a nyár végén kellett leállítani a rendkívüli aszály miatt. A folyó vízhozama és vízszintje akkor már nem biztosította a turbinák biztonságos üzemeltetéséhez szükséges feltételeket.
A vízhiány olyan mértékűvé vált, hogy a vízügyi szakembereknek kellett átvenniük a vízkormányzást az MVM Tiszalöki Erőműtől.
Akkor a vízkészletek megőrzése és hatékony elosztása került előtérbe. A Tiszalöki Vízlépcső felvizének csökkentésével többlet vízhozamot tudtak biztosítani a Tisza-tó, a Keleti-főcsatorna és a Körös-völgy irányába. Az intézkedés egyik fontos célja az volt, hogy a Tisza-tó vízkészletét megőrizzék, és a Keleti-főcsatorna vízellátása is megfelelő maradjon.
A mostani újraindulás azt jelenti, hogy a folyó vízállása ismét lehetővé teszi a vízerőmű energetikai feladatának ellátását. A 450 centiméteres szint átlépése fontos feltétel volt a működés visszaállításához.
A 12,9 megawatt teljesítményű Tiszalöki Vízerőmű Magyarország második legnagyobb ilyen létesítménye. Tulajdonosa az állami MVM-csoporthoz tartozó MVM Vízerőmű Kft., amely a 28 megawattos Kiskörei Vízerőművet is felügyeli. A két létesítmény az ország vízenergia-termelésének meghatározó szereplője.
A hazai vízerőművek súlya ugyanakkor korlátozott az ország teljes villamosenergia-termelésében. Magyarország beépített vízenergia-kapacitása a 2024-es adatok szerint mintegy 61 megawatt volt, ami az összes megújuló kapacitásnak mindössze 0,7 százalékát jelentette. A vízerőművek a megtermelt zöldáram körülbelül 2 százalékát adták.
A tiszalöki leállás ezért önmagában nem veszélyeztette az ország áramellátását. Az MVM korábban arról tájékoztatta a Világgazdaságot, hogy a kiesésnek nincs hatása Magyarország ellátásbiztonságára. A mostani újraindulás elsősorban azt jelenti, hogy a korábbi vízhiányos időszak után ismét rendelkezésre állnak a termeléshez szükséges természeti feltételek.
Kiesett egy hazai erőmű, de a piacnak meg se kottyan – megint a szárazság a hibás
Közel ingerküszöb alatti a magyarországi vízenergia-termelés nagysága, de még az kis termelés is bezuhant a nagy szárazság miatt. A Tiszalöki Vízerőmű helyzetéről a tulajdonos MVM tájlékoztatta a Világgazdaságot.



