BUX 51,325.34
-1.62%
BUMIX 4,158.45
-2.68%
CETOP20 2,361.1
-3.51%
OTP 17,140
-0.92%
KPACK 7,500
-11.76%
0.00%
-7.32%
-0.52%
-3.85%
ZWACK 16,500
-1.20%
+2.68%
ANY 1,530
-1.61%
RABA 1,290
-4.44%
+0.20%
-1.30%
-0.60%
-0.81%
OPUS 213.5
-2.95%
-2.50%
-2.36%
-0.51%
-1.71%
OTT1 149.2
0.00%
-3.91%
MOL 2,620
-2.38%
-3.12%
ALTEO 2,140
-5.73%
0.00%
-3.64%
EHEP 1,540
-9.14%
+0.83%
-4.19%
MKB 1,972
0.00%
-3.95%
-2.37%
+6.00%
0.00%
SunDell 39,600
0.00%
-14.81%
-5.66%
-3.87%
0.00%
+1.68%
NUTEX 14.96
-0.80%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 4,426
-3.24%
-1.89%
NAP 1,059
-8.71%
-14.90%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Világgazdaság

A Világgazdaság február 14-i számában terjedelmes írás jelent meg Tardos János tollából. Sok mindennel egyetértek Tardos János írásában, aki szakíró, egy "nemzetközi repülő- és űrkutatási szaklap" főszerkesztő-helyettese. Egyetértek például abban, hogy a Malév veszteségei nagyrészt a társaság krónikus tőkehiányából fakadnak, mint ahogy abban is sok igazság van, hogy a nemzeti légitársaság az elmúlt egy évtized alatt nem készült fel kellőképpen az ország európai csatlakozására.
Van azonban az írásban több tévedés, illetve néhány, egy igazi szakírótól idegen stílusban megfogalmazott sommás megjegyzés, amelyet szeretnék más nézőpontból is megvilágítani.
Nem igaz, hogy a Malév feltőkésítését csupán a sztrájkolók követelik, miközben a cég vezetői mélyen hallgatnak. Elég elővenni az újságokat, többek közt a Világgazdaságot ahhoz, hogy világosan kiderüljön: az Aeroplex Kft. sztrájkoló dolgozói csak és kizárólag 15 százalékos béremelésért indították el munkabeszüntetésüket. A Malév vezetése ezzel szemben már régóta igen erőteljesen képviseli azt az álláspontját, hogy a társaság tőkehiányát meg kell szüntetni. Többek közt éppen ezt figyelembe véve született az az elképzelés, amely a légitársaság privatizációját egybekötötte (volna) a vállalat alaptőkéjének megemelésével. A január 8-án zárult pályázat során ezért kínált az ÁPV Rt. közvetlenül csak 10 százalékot eladásra, a többi mintegy 37-hez pedig tőkeemeléssel juthatott volna a stratégiai befektető. Így már rögtön saját cégébe fektette volna a pénzt, a Malév pedig friss tőkéhez juthatott volna. A társaság tőkehelyzetét a privatizáció és a tőkebevonás meghiúsulása miatt más módon kell megoldani, a tulajdonos ÁPV Rt. és a társaság menedzsmentje 2001. január 9. óta dolgozik azt ezt előkészítő kormány-előterjesztésen.
Nem igaz az sem, hogy az új kormány lesöpörte volna az asztalról a British Airwaysnek a Malév privatizációjára és szövetségi csatlakozására vonatkozó javaslatát. A BA privatizációs ajánlatot soha nem tett, csak halvány sajtóbeli utalásokat arra, hogy partnerség esetén megfontolná esetleg egy néhány százalékos tulajdonrész megvételét. Konkrét vételi ajánlat írásban azonban soha nem érkezett sem a Malévhez, sem az ÁPV Rt.-hez. A BA együttműködési ajánlatát 1998 tavaszán a légitársaság akkori igazgatósága többször tárgyalta, de megítélése szerint a több milliárd forintos évi franchise-díjak és az értük kapott ellenszolgáltatás aránytalansága miatt az nem volt kedvező a Malév számára, és így a testület arról döntött csak, hogy további tárgyalásokat kell folytatni a feltételek javítására. Abban az időben a légitársaság tulajdonosai között két -. bizonyos stratégiai kérdésekben meghatározó súllyal bíró -. privát pénzintézet is volt, amelyek képviselői szintén a British Airways ajánlata ellen foglaltak állást.
Az sem felel meg a valóságnak, hogy a Malév kommunikációs stratégiája a leghalványabb kritikai hang könyörtelen, akár nyilvánvaló hazugságokkal való elnyomásában teljesedne ki. Ha van olyan társaság Magyarországon, amely az elmúlt több mint fél év során a külső és belső közvélemény rendkívül szigorú és sok esetben jogos kritikájának középpontjába került, akkor az minden bizonnyal a Malév.
Véleményem szerint kifejezetten igaztalan és bántó az az állítás, hogy a Malév vezetése nem lett volna utasbarát az Aeroplex dolgozóinak sztrájkja alatt. A nemzeti légitársaság vezetői és 3000 nem sztrájkoló dolgozója mindent megtett annak érdekében, hogy az utasokat a lehető legkevesebb kényelmetlenség érje: a végsőkig igyekeztünk a "normális" menetrendet tartani, jegyirodáink emberfeletti munkával próbálták biztosítani, hogy az utasok eljuthassanak a célállomásokra, folyamatosan tájékoztattunk a változásokról, a járattörlésekről úgy, ahogy az minden légitársaság esetében elvárható. Kétségtelen, hogy erről kevesebb tudósítás látott napvilágot, de az adott körülmények között ez természetesnek mondható.
Kocsi Margit, a Malév Rt. szóvivője

A VG POSTÁJÁBÓL -->