SÖRIPAR Úgy látják a főzdék, hogy az igazán nagy piaci áttörés csak állami beavatkozással érhető el

Kétszázezer hektoliter felett a kisüzemiek

Magyar gazdaság | Világgazdaság
A Pécsi Sörfőzde profilváltása is hozzájárult ahhoz, hogy tavaly látványosan nőtt a kisüzemi főzdékben előállított sör mennyisége.

Megduplázták tavaly a kibocsátásukat a kisüzemi sörfőzdék, az általuk előállított sör mennyisége meghaladta az egymillió hektoliterfokot – közölték a Világgazdasággal a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV). Az 1,08 millió hektoliterfokos mennyiség után 874,9 millió forint jövedéki adót fizettek be, szemben a 2017-es 442,4 ezer hektoliterfokkal, amely 546,2 millió forintos bevallott adóval párosult. A NAV közlésére reagálva Gyenge Zsolt, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének (KSE) elnöke lapunknak elmondta: a duplázáshoz a szegmens dinamikus fejlődése mellett az is nagyban hozzájárult, hogy már a profilt váltó Pécsi Sörfőzde sem nagy sörgyártóként fizet jövedéki adót. Mint ismeretes, 2017 júliusától a korábbi 8 ezer helyett évi 200 ezer hektoliterre emelte a jövedéki törvény a kisüzemi sörfőzdék minősítésekor a felső határt, az új szabályokkal 2018 volt az első teljes év. Hektoliterfokonként 810 forint a jövedéki adó, a tavalyi 1,08 millió hektoliterfokos mennyiség pedig átlagosan 4,5 százalékos alkoholtartalommal számolva azt jelenti, hogy a kisüzemi főzdék Péccsel együtt tavaly már 240 ezer hektoliterig jutottak. „Magyarország 2004-es uniós csatlakozása után elárasztotta a belpiacot a silány minőségű, olcsó importsör, hosszú évekbe telt, mire visszaszorult a keresletük. A fogyasztói trendek változásával azonban kiszorulnak a kínálatból, a helyüket fokozatosan a prémium- és szuperprémium-termékek veszik át” – emelte ki a kisüzemek több mint 90 százalékát, 54 főzdét tömörítő KSE elnöke. Hozzátette: nem hibáztathatják a nagy sörgyártókat, amiért a söripari forradalom adta lehetőségeket kiaknázva már ők is egyre kezdeményezőbbek, felső erjesztésű sörökkel, különleges komlókkal kísérleteznek, de a kisüzemiek példája nélkül aligha léptek volna erre az útra. Gyenge Zsolt szerint reális cél lehetne, hogy néhány éven belül a kisebb főzdék adják akár a teljes sörpiac 4-5 százalékát, de a mostani 1,5-2 százalékról nehéz állami beavatkozás nélkül elmozdulni, mert – meglátása szerint – a nagy sörgyártók gyakran visszaélnek a gazdasági súlyukkal: például a vendéglátóipari egységekkel több esetben nem azonos esélyekkel tárgyalnak.

A sörfőzésbe 30-40 ezer forintos házi készlet vásárlásával belekóstoló laikusokat meglepheti, hogy a KSE elnöke szerint 200-300 millió forintos beruházással kell számolni egy főzde beindításánál, feltéve, hogy napi legalább 500-1000 literes sörmennyiség a cél, a tulajdonos pedig az alapanyag beszerzésétől a palackozásig a teljes termelési folyamatot kézben akarja tartani. Gyenge Zsolt szerint míg a nagy sörgyáraknál mintegy 10 százalék a hordóban értékesített sör aránya, addig ez a szint a kisüzemieknél rendkívül változó, átlagosan 50 százalék körüli. A többi jellemzően üveges sörként talál gazdára, de ma már jó néhányan nyitnak a dobozos csomagolás felé. A szakember elmondta, hogy egy automata palackozó 25-30 millió forintba kerül, és a doboztöltő-kapacitás kiépítése ehhez hasonló nagyságú beruházás. Kiemelte, hogy a főzdék zöme ma még főként a hazai piacban gondolkodik, de egyre többen exportálnak, például a Benelux államokba, Németországba és Csehországba.

Ön mit gondol erről? Mondja el véleményét!

A szegényebb rétegek környezetkímélőbben élnek

A gazdagok jóval nagyobb mértékben károsítják a klímát, mint a szegények, állítja egy tanulmány.

Már a buli előtt bezárnak a szórakozóhelyek

Bevételeik legalább ötven százalékát bukhatják idén a DJ-k.

A németek fizetik a legmagasabb áramdíjat a világon

„Az ezredforduló óta Németországban több mint megduplázódott az áramdíj” – mutatott rá Thorsten Storck, a Verivox energiaipari szakértője.

Még nem elég smart Budapest

Az első három helyen 2020-ban Szingapúr, Helsinki és Zürich van.
Világgazdaság Piactér