Bár a COP27 klímacsúcson az országok elfogadták, hogy az úgynevezett károk és veszteségek finanszírozására külön kompenzációs klímaalap jöhessen létre, a legalább ennyire fontos témakörökben, a globális kibocsátáscsökkentési ambíció növelésében, illetve a piacok összekapcsolásában nem jutottak előre, sőt, az utóbbi nem is került napirendre. A VG által megkérdezett szakértő szerint egyetlen biztos sikere van az üléssorozatnak: rendező és fejlődő országként Egyiptom előrelépést tudott elérni a neki és hozzá hasonló államoknak fontos jóvátétel kérdésében, ugyanakkor a megfigyelő szervezetek egy kevésbé átlátható COP-ról számoltak be.
A piaci összehangolás elbukásának okairól Lukács Ákos, az EY klímaváltozási és fenntarthatósági szolgáltatások területéért felelős partnere azt említette elsőként, hogy a közepesen magas jövedelmű országok közé tartozik immár többek között Kína, Törökország, Mexikó, Brazília, valamint egyes Öböl menti országok is, azonban az ENSZ klímatárgyalásain ezek az országok hivatalosan továbbra is a fejlődő blokkot erősítik.
Ezt kihasználva nem akarnak pluszcélokat finanszírozni az ENSZ-en keresztül, gazdasági potenciáljuk ellenére sem.
Erőltetett ellenőzrési protokollok
Ezzel szemben a fejlődő országok azt nehezményezik, hogy el kellene fogadniuk a fejlett államok által erőltetett hitelesítő és ellenőrzési protokollokat, amelyekben egyelőre nagyon nincs egyetértés. Pedig ennek a közös munkának hatalmas a jelentősége, hiszen a cél részben az, hogy a fejlett országok technológiája és forrásai eljussanak a fejletlenekhez, és az utóbbiaknak ne kelljen végigmenniük a fejlődés hosszú és rögös útján, amelyen az előbbiek már átmentek, azaz átugorhatnak bizonyos, akár a párizsi megállapodásban lefektetett klímacélokkal nem kompatibilis fejlődési lépcsőfokokat.
Azért egy lépcsőfokot Egyiptomban is léptek, hiszen
a fejlett országok elismerték, hogy jóvátételt kell fizetniük az általuk okozott klímaváltozás hatásaiért, amelyek a fejlődő országokat sújtják.
Lukács Ákos hangsúlyozta, a létrejött alap még nincs feltőkésítve, a módszertani leírását nem ismeri a piac, a részleteket a következő, tavaszi ülésszakon állítják össze, célként megjelölve a COP28-at, ahol látványos újabb eredményeket érnének el.
Biden nem Obama
Hozzátette, vannak olyan, az éghajlatváltozás hatásait leginkább elszenvedő, sebezhető ENSZ-tagok, amelyeknek létfontosságúak a megállapodások, ilyen például a Maldív-szigetek, hiszen a klímaváltozás a nemzetük eltűnésével fenyeget.
A fejlett országok szempontjából mégis csalódás a végkimenetel,
hiszen ha a globális kibocsátásokat nem sikerül kellő mértékben csökkenteni, az egyre bizonytalanabbá és intenzívebbé váló éghajlati zavarok miatt idővel ez az új alap sem lesz elég a károk helyrehozatalára.
„Ha Joe Biden nem látogatott volna el az eseményre, biztosan kevesebbre értékelte volna a piac a COP-ot, noha további csökkentési vállalásokat nem sikerült így sem elérni. A potenciális új célokat már többnyire a szakmai főtárgyalók látják és tesztelik a véghajrára, de a két nappal később záródó COP sem tudott célállításban eredményt elérni” – mondta Lukács Ákos. Kivételként említette a dohai csúcsot, ahol Barack Obama amerikai elnök megjelenésekor „felfordult” a COP, hogy az utolsó pillanatban mégis legyen eredménye a találkozónak, amellyel – ha csonka módon is, de – tovább élt a kiotói jegyzőkönyv 2020-ig.
Von der Leyen: a tüneteket kezeltük, de a beteg nem gyógyult megNem hozta el a várt eredményeket az egyiptomi klímacsúcs az Európai Bizottság elnöke szerint. |
A magyar gazdaságnak sem mindegy
A klímacsúcs éppen aktuális fejleményei a magyar gazdaságot is érinthetik, hiszen a hazai technológia megjelenhet a fejlődő országokban.
A közeli Nyugat-Balkánon, vagy a magyar kormánnyal jó kapcsolatot ápoló közép-ázsiai országokban például végre lehet hajtani különböző klímaváltozással kapcsolatos mintaprojekteket olyan kiemelt pénzügyi intézményekkel, mint az EBRD vagy a Zöld Klíma Alap
– tette hozzá Lukács Ákos.
Eközben az Európai Parlament is döntött egy kapcsolódó témában: elfogadta az európai fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló irányelvet (CSRD). Ennek célja, hogy a cégek megfelelően szabványosított információkat hozzanak nyilvánosságra a náluk felvetődő környezeti, társadalmi és vállalatirányítási adatokról, információkról, kockázatokról és lehetőségekről. Az EU előzetes számításai szerint az eddigi mintegy 11 ezerről 50 ezer fölé nőhet azoknak az EU-s cégeknek a száma, amelyekre vonatkozik a jelentéstételi kötelezettség, ezek közül több mint ezer magyarországi székhelyű nagyvállalat.
