Nagy István: az európai élelmiszer-biztonságot is veszélyeztetik az ukrán agrártermékek

– jelentette ki Nagy István agrárminiszter az agrártárca és a Magosz közös, az ország hetven helyszínére tervezett rendezvénysorozatának beharangozóján. A nyugat-európai gazdák tüntetésekkel fejezik ki elégedetlenségüket azzal szemben, hogy az uniós agrárpolitika még sosem volt ennyire átitatva zöldideológiákkal. Ha nincs piacvédelem, ha ellenőrizetlenül szabadítják rá Európára, az ukrajnai, akár GMO-szennyezett termékeket, annak beláthatatlan élelmiszer-biztonsági és gazdasági következményei lesznek – nyomatékosította.

A hazai helyzetet úgy jellemezte, hogy a kormány az európai tendenciákkal szembemenve növekedési pályára állította a magyar vidéket, megalkotta Európa egyik legszigorúbb földtörvényét, fejleszti a hazai agráriumot és az élelmiszeripart, támogatja a generációs megújulást, eközben pedig védi a magyar gazdák érdekeit Brüsszelben. A termelésbiztonságot és a pénzügyi biztonságot egyszerre biztosító agrárpolitikában hiszünk – emelte ki, hozzátéve, hogy a gazdák likviditási helyzetének javítása és fejélesztéseik támogatása mellett ösztönözniük is kell a termelőket arra, hogy a termelési szerkezet elmozduljon a magasabb hozzáadott értéket termelő ágazatok felé.

Az idei kifizetésekre is megvan a keret

A magyar agrárium 2010 óta az összes uniós tagállam között a negyedik legnagyobb hatékonyságjavulást mutatta fel. Az elért eredményeiket megőrzését támogatásokkal is biztosítják, amiben tavaly új rekordot jegyezhettek fel: a sikeresen igényelt és kifizetett agrártámogatások mértéke ugyanis összességében meghaladta az 1300 milliárd forintot. 

Hamarosan meg is jelennek az első pályázati kiírások, amelyek összeállításakor ügyeltek arra, hogy a kis, közepes és nagy gazdaságok számára egyaránt lehetőséget biztosítsanak a fejlesztésekre. E forrásokból gazdaságfejlesztésre 1500 milliárd, míg a „zöld jövő feltételeinek megteremtésére” 1000 milliárd forint fordítható.

Nagy István hangsúlyozta, hogy a magyar gazdák támogatásai 2024-ben is biztosítva vannak, a költségvetésben rendelkezésre áll az a hazai kiegészítő forrás a vidékfejlesztési támogatásokhoz kapcsolódó kifizetésekhez 650 milliárd forint.

A magyar kormány álláspontja az, hogy az Európai Unióban nem tartják megfelelően tiszteletben azt, hogy a mezőgazdaság az európai gazdaság fontos eleme. Az ukrán mezőgazdaságra sokkal enyhébb szabályok vonatkoznak, ugyanakkor teljes és vámmentes behozatali lehetőséget kaptak Brüsszeltől az uniós piacra, így igazságtalan versenyhelyzet alakult ki. Ezt elsőként az Ukrajnával közvetlenül szomszédos országok termelői szenvedték el – emlékeztetett. Mint mondta: 

Ezt a nézetet erősítette az a pénteki gazdademonstráció, amelyet Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szervezett a záhonyi határátkelőhöz, tiltakozásul az ellen, hogy az Európai Bizottság újabb egy évvel meghosszabbítaná az ukrán termékek korlátlan importját. Nagy István méltatlannak tartja, hogy miközben az Európai Bizottság a baromfi, a tojás és a cukor lekerülését javasolják a korlátlanul behozható és vámmentes termékek listájáról, addig a kelet-európai országokat magukra hagyják a gabonaproblémával.

„Mi ezzel szemben azt kínáljuk immár nemcsak a magyar, hanem az európai gazdatársadalomnak is, hogy Magyarország őszi uniós elnöksége alatt a többi tagállammal közösen vizsgáljuk felül a piaci válságkezelési intézkedési lehetőségeket” – jelentette ki.

Sorsdöntő EP-választások

Kiállunk a gazdák érdekeiért Brüsszelben is, megvédjük az országot a GMO-s gabonától – mondta Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója. A kormány az elmúlt években is a gazdálkodók oldalán állt, eltörölték a földadót és kizárták annak újbóli bevezetési lehetőségét – emlékeztetett. A közelgő európai parlamenti választásokat sorsdöntőnek nevezte, ezért a Magosszal, a NAK-kal és az agrártárcával közösen országjárást indítanak, amelynek állomásain a bemutatják, milyen eredményeket értek el eddig a gazdaköri érdekképviselettel, az agrárkamarával és az agrártárcával összefogva.

Az új közös agrárpolitika keretében beadott – és a korábbiaktól eltérő – 164 ezer egységes kérelem kétharmadát a kamara által foglalkoztatott falugazdászok segítségével nyújtották be a gazdálkodók – mondta Süle Katalin, a NAK általános agrárgazdasági ügyekért felelős országos alelnöke. Mint kiemelte, hosszabb távon is együtt kell élnünk az ukrán terményekkel, ahhoz pedig, hogy a hazai termelők versenyezni tudjanak az importáruval, egyebek mellett diverzifikálni kell a termelési szerkezetet, fejleszteni kell a vízgazdálkodást, és minél szélesebb körben kell precíziós technológiát alkalmazni. A most beharangozott országjáráson hetven helyszínen tartanak rendezvényeket, amelyek egyik célja, hogy a gazdálkodók élni tudjanak a történelmi forrásbőséggel.

Az Európában zajló gazdademonstrációkra utalt Jakab István, a Magosz elnöke, aki szerint vannak kormányok, amelyek érzékelik a gazdák helyzetét és segítik a túlélést, legalábbis néhány ügyben érzékelhető visszalépés. De nekünk nem a túlélés a célunk, hanem az, hogy változzon a brüsszeli irányvonal, például az a cinizmus, amely a baromfiimportban a bevezetendő vámok esetén a „békeidőkhöz” képest 300-400 százalékkal megemelkedett baromfiimportot tekinti bázisnak, és csak az afölötti mennyiségre vetné ki a terhet.