A játék vége: Telepített traffipaxok - Leleplező galéria!
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMagyarországon a személyi sérüléssel járó közlekedési balesetek 30-35 százaléka a sebesség helytelen megválasztása, valamint a gyorshajtás számlájára írható. A rendőrség évek óta küzd azért, hogy hatékonyabb törvények segítsék a gyorshajtók elleni küzdelmet - inkább kevesebb, mint több sikerrel. Sajnos nagyon sokan megússzák a felelősségre vonást, mondván, a szabálytalankodó autót nem a tulajdonos, hanem valamelyik családtag vezette, ellene pedig nem kötelező terhelő vallomást tenni.
Ezrével száguldanak
Mielőtt még bárki fellélegezne: igaz ugyan, hogy a rendszer hatékonyságát még mindig tesztelik az üzemeltetők, de a kamerák által rögzített felvételek „joghatályosak”, azaz az új esztendőben tízezrek számíthatnak majd a cseppet sem kellemes postai küldeményekre. „Az adatok feldolgozása ugyan eltart egy ideig, de a gyorshajtók biztosak lehetnek benne, előbb-utóbb megkapják a bírságról szóló értesítést” – tette hozzá Óberling ezredes.
Két kamera, négy doboz
Az új rendszer egyelőre csak az M1-es sztráda mentén van kiépítve: négy helyszínen (a 10+800, a 17+600, a 63+800 és a 104+200-as kilométerszelvényekben) állították fel azokat a klimatizált dobozokat, amelyek közül mindig kettőben működik a kamera. A műszerek a két pályaszakaszt elválasztó szalagkorlátok között vannak elhelyezve (jelenlétükre „Radar kontroll" feliratú táblák is figyelmeztetnek), a kamerák egyszerre csak az egyik oldali pályaszakaszt tudják figyelni. A készülékeket általában havi 1-2 alkalommal helyezik át másik dobozba: ehhez a rendőrségnek be kell menni a műszerekhez, csakúgy, mint az átfordításukhoz. A feladat nem egyszerű, mivel a dobozokat a rendőrség csak akkor tudja megközelíteni, ha az illetékes autópálya-kezelő társaság forgalomelterelést épít. Az adatok kinyerése a készülékekből ennél sokkal egyszerűbb: a leállósávból egy laptop segítségével pillanatok alatt elvégezhető a letöltés, ezt egy-két naponta teszik meg a rendőrök.
Pausz Ferenc, az Országos Rendőr-főkapitányság közlekedési osztályvezetője elmondta, hogy a jövőben több helyen szeretnének hasonló rendszert kiépíteni, illetve kipróbálnák az úgynevezett „section control” rendszert (egy előre meghatározott, pontosan lemért útszakaszon ellenőrzik az áthaladás átlagsebességét).
Előrejelzők, detektorok
Noha az M1-esen működő kamerás rendszer ellen nehéz védekezni, a hagyományos – radaros vagy lézeres – traffipaxok (ezekből ma kb. 120-130 darab van Magyarországon) ellenszereként egyre többen vásárolnak előrejelző készülékeket. Ezek ára néhány ezer forinttól több tízezerig terjedhet, de a lézer és radar ellen egyaránt „védő” profi készülékek ára bőven meghaladhatja a 100 ezer forintot is. A szakemberek szerint a legolcsóbb változatok szinte teljesen alkalmatlanok arra, hogy időben jelezzenek: egyrészt sok közülük nagyon gyakran ad „vakriasztást”, másrészt pedig mire felismeri a pásztázó radart és jelez, addigra már késő fékezni. A jobb minőségű változatok (ezek mindhárom korszerű sávot – Ku, K, Ka, esetleg az X1 és X sávokat is – figyelik) ugyanakkor meglehetősen pontosak és hatékonyak, ezért adott esetben jó szolgálatot tehetnek. Az előrejelző készülékek használata ráadásul Magyarországon legális (külföldön vigyázzunk, sok helyen tiltott a használatuk!), és – Pausz Ferenc szerint – végső soron ugyanarra ösztökélik az autóst, amire a rendőrség szeretné a traffipaxokkal: csökkenteni a sebességet.
Tulajdonképpen hasonlóan legális a rendőrségi műszerek működését zavaró berendezések használata is, hiszen konkrét jogszabály nem tiltja használatukat. A nem olcsó berendezés tömeges elterjedésének megakadályozását azonban a borsos ár mellett segítheti, hogy használatuk adott esetben kimerítheti az államilag előírt feladatok végrehajtásának akadályozásáról szóló törvényt, és egy esetleges – kétes kimenetelű - pereskedés költségei nagy valószínűséggel jócskán meghaladnák a gyorshajtásért kiszabott büntetés mértékét.
Bukovics Krisztián-->
[enews_gallery id='493729']


