A Reálszisztéma Értékpapír-forgalmazó és Befektető Zrt. várhatóan augusztus végéig elszámol ügyfeleivel – közölte a Világgazdaság érdeklődésére a társaság ügyvezető igazgatója, Kruchióné Marsi Piroska. Az elszámolásokra azért kerül sor, mert a Reálszisztéma április 19-i rendkívüli közgyűlésén a két tulajdonos – a Berki István minősített többségi befolyása alatt álló Reálszisztéma Kereskedelmi és Tőkehasznosító Kft. (99,95 százalék) és Kruchióné (0,05 százalék) – kezdeményezte a Magyar Nemzeti Banknál (MNB) a befektetési szolgáltatásra feljogosító engedély visszavonását. Márpedig e kérésnek a jegybank a törvény szerint csak azt követően tehet eleget, ha a Reálszisztéma az ügyfeleivel szemben fennálló, elismert kötelezettségeinek eleget tett, vagy szerződéseinek teljesítését más befektetési vállalkozás átvállalta.
A cég az ügyfeleivel megkötött megbízási keretszerződéseket május végén mondta fel, egyúttal felkérte a számlatulajdonosokat, hogy jelöljenek meg új számlavezetőt. A társaság folyamatosan transzferálja, illetve utalja át az értékpapír- és az ügyfélszámlákon lévő értékpapírokat és pénzeket a számlatulajdonosok által megjelölt új számlavezetőkhöz – tájékoztatott Kruchióné.
Nem kell aggódniuk a Reálszisztéma ügyfeleinek, a pénzük nem tűnt el, a brókercégnél elhelyezett befektetéseik rendelkezésre állnak – szögezte le május elején Binder István, a felügyelet szóvivője. Az MNB még tavaly tavasszal, a Buda-Cash, a Hungária és a Quaestor botrányait követően indított célvizsgálatot – számos hazai brókercég mellett – a Reálszisztémánál is. Az utóbbihoz november 4-én irányítási problémákra hivatkozva felügyeleti biztosokat rendelt ki, akik átvették a cég irányítását.
A Reálszisztémánál feltárt hiányosságok alapvetően az akkor még a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) jegyzett Business Telecom (BTel) problémáihoz kapcsolódtak – állapította meg a felügyeleti biztosok kirendeléséről kiadott közlemény. Ez egyesekben olyan látszatot keltett, mintha a Reálszisztéma is szabálytalanságot követett el, noha az MNB azt is hangsúlyozta, hogy a brókercégnél nem tárt fel ügyfélpénzek eltulajdonításával járó visszaélést.
A BTel, mint az MNB és a BÉT által is szigorúan ellenőrzött kibocsátó, feltételezhetően súlyosan veszteséges gazdálkodása, szinte biztosra vehető mérleghamisítása és ebből következően a tőkepiac folyamatos félretájékoztatása miatti felelősség kizárólag a kibocsátót és annak vezető tisztségviselőit terheli, a Reálszisztéma és ügyfelei ennek a valószínűsíthető csalásnak a szenvedő alanyai – hangsúlyozta most lapunknak Kruchióné.
Mindenesetre a tavalyi brókerbotrányok felülírták a Reálszisztéma 2014 áprilisában elfogadott, 2016 végéig szóló stratégiáját. A megváltozott piaci és befektetői környezet, valamint a társaság csökkenő mérete miatt 2015-ben veszteséges lett, s az idei első negyedévben sem sikerült eredményét pozitívba fordítania. „Az üzleti lehetőség szűkülése mellett a működési költségek, befizetések további növekedésére számítunk, így nem látunk reális esélyt arra, hogy a negatív trendek rövid távon megváltozzanak, és a befektetési szolgáltatási tevékenység üzletileg nyereséges legyen” – indokolta az ügyvezető igazgató, hogy rendezett körülmények között kivonulnak a piacról. Ennek keretében a BÉT június 30-án – szintén a Reálszisztéma kérésére – visszavonta a 2014-ben még évi 15 milliárd forintot közelítő, tavaly viszont már csak 2,6 milliárdos részvényforgalmú brókercég tőzsdei kereskedési jogát.
