kiberbűnözés

Az áldozatoknak nemcsak a legféltettebb titkai derültek napvilágra, de más bűnözök az adataikkal pénzügyi visszaéléseket, csalásokat követtek el.

A békéltetési ügyek tavalyi számát nézve kitűnik, hogy a kibercsalásos esetek uralták az évet.

A modern világban a digitális térben zajló tevékenységek és az azokkal járó kockázatok egyre nagyobb figyelmet követelnek. Az utóbbi időszakban különösen aggasztó mértékben emelkedett a visszaélések száma, amelyek nemcsak a társadalom széles rétegére és az egyének szintjére terjednek ki, hanem a gazdaságra és a vállalkozásokra is jelentős hatást gyakorolhatnak. Az ilyen fenyegetések elleni védelem és a kibertér biztonságának megőrzése érdekében a törvényhozók és a hatóságok hazánkban is komoly lépéseket tesznek. A 2023. évi XXIII. törvény a kiberbiztonsági tanúsításról és kiberbiztonsági felügyeletről (Kibertantv.) is olyan eszközök, amelyek e célokat szolgálják.

Szerte a világon hetente több száz egészségügyi kibertámadást regisztrálnak.

A deepfake és a chatbotok új generációjában rejlő lehetőségeket is csatasorba állítják az internetes csalók.

Figyelmeztetést adott ki a Nemzeti Védelmi Szolgálat.

Miután már elég pénzt csaltak ki tőlük, a bűnözők egyszerűen felszívódnak.

A kiberbűnözők egyre kreatívabbak, de számtalan módszerrel védekezhetünk a hekkerek és a szélhámosok ellen.

Tavaly összesen 10 milliárd forintot csaltak ki a kiberbűnözők magyar károsultaktól, pedig létezik több olyan alapvető lépés is, amelyekkel jó eséllyel megvédhetik magukat a felhasználók.

Az adathalászatkor elvesztett adatok a banki gyakorlat szerint többnyire az ügyfélnek felróható viselkedés miatt valósulnak meg.