A magyar lakosság 70 százaléka érzi úgy, hogy nem emelkedtek jelentősen háztartásának rezsiköltségei, ezen belül 30 százaléknyian semmiféle változást nem tapasztaltak – derül ki a Real-PR közvélemény-kutatásából.
A cég szerint ezek az eredmények részben annak is tulajdoníthatók, hogy a nagy többség tett valamit a háztartási energiafelhasználás mérséklése érdekében, a legtöbben úgy döntöttek, hogy a korábbiakhoz képest takarékosabban használják fel lakásukban az energiát, 83 százaléknyian nyilatkoztak így. Ennek köszönhetően a lakosság döntő többsége továbbra is kedvezményezettje a rezsicsökkentésnek.
A teljes lakosság 37 százalékának csak kismértékben emelkedtek a rezsiköltségei az előző hónapban a tavalyi évhez viszonyítva, további 30 százaléknyian nem tapasztaltak változást az energiaszámlákban, 3 százalék pedig csökkenést érzékelt,
így összesen 70 százalék azok aránya, akiknél nem nőtt számottevően a rezsire fordított kiadás.
Egynegyednyien (25 százalék) érzik úgy, hogy nagymértékben növekedtek az energiaszámláik,
5 százalék pedig nem nyilatkozott a kérdésben. Az adatok alapján a lakossági vélemény szerint a háztartások háromnegyede továbbra is kedvezményezettje a rezsicsökkentésnek, azaz az intézkedés joggal nevezhető időtállóan sikeresnek.
A fővárosi és a vidéki lakosság válaszainak megoszlása között nincs szignifikáns eltérés, vidéken is hasonló adatok jellemzők, a megyei jogú városokban, a kisebb városokban és a községekben egyaránt 69 százalék vélekedik úgy, hogy nem emelkedtek jelentősen a rezsiköltségek.
Nagymértékű növekedést a községekben élők tapasztaltak a legnagyobb számban (28 százalék), a kisvárosokban 25 százalék, a megyei jogú városokban és a fővárosban pedig csak 22-23 százalék ez az arány.
A pártpreferenciák határozott összefüggést mutatnak a vizsgált kérdéssel,
a fideszesek közel négyötöde (78 százalék) érezte úgy, hogy nem növekedtek tavalyhoz képest a háztartási energia költségei, az ellenzéki szavazók körében kisebb ezek száma,
de még ebben a lakossági csoportban is eléri a kétharmadot. A baloldaliak 66 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az energiaszámlák értékei nem emelkedtek sokat, tehát a kormánykritikus szavazók is nagy arányban jártak jól, s élvezhetik továbbra is a rezsicsökkentés előnyeit.
Legtöbben – 83 százaléknyian – úgy döntöttek, hogy az eddigiekhez képest takarékosabban használják a háztartási energiát, például alacsonyabb hőmérsékletre fűtik a lakásukat, vagy kevesebb áramot használnak, mint eddig. Minden második háztartásban (51 százalék) kezdtek el alternatív fűtési módot alkalmazni a gáz helyett, például fával, vagy a klímát fűtésre is használják.
A lakosság negyede (24 százalék) kezdett a lakását érintő energiahatékonysági fejlesztésbe, például napelemet, fűtésre alkalmas klímát, hőszivattyút, kondenzációs gázkazánt szereltek fel, az pedig jelentéktelen arányban, mindössze 3 százalékban fordult elő, hogy kisebb energiafelhasználású lakásba költöztek.
