Kicserélődhet az elnökség kétharmada

Amennyiben az MSZP november 25--26-ai kongresszusának küldöttei elfogadják a jelölőbizottság javaslatát, a lehető legnagyobb létszámú elnökség kezdheti meg munkáját a tisztújítást követően. A 15 fős testületet egy-egy elnök és elnökhelyettes, két alelnök, tíz elnökségi tag, valamint a frakcióvezető alkotja majd. Utóbbit azonban információink szerint januárban választja meg a parlamenti képviselőcsoport, miután Kovács László, a poszt jelenlegi birtokosa bejelentette: újraválasztása esetén kész megválni ettől a pozíciójától.
A hét végi tisztújításon a bonyolult szisztéma miatt mintegy hat-hét választási fordulót tartanak. Ezt egyrészt az indokolja, hogy több posztra is több jelölt van, másrészt az MSZP országos szinten érvényesíteni kívánja a kvótarendszer korábban megfogalmazott követelményeit. E szerint a 15 fős elnökségbe három-három nőnek, illetve 35 évnél fiatalabb politikusnak kell bekerülnie.
A fenti elv teljesítése érdekében, a kongresszus ügyrendjével összhangban kidolgozott forgatókönyv szerint vasárnap először a tisztségviselőkről -- többek között az elnökről, az elnökhelyettesről és a két alelnökről, továbbá a választmány elnökéről -- döntenek a küldöttek, s csak ezt követően kerülhet sor a testületi tagok megválasztására. A kvótarendszer előírásait csupán akkor kell külön érvényre juttatni, ha a szavazásokkor a tisztségviselők és a tagok körében nem teljesültek automatikusan a szükséges arányok. Amennyiben nincs közöttük három nő vagy fiatal, akkor a legkevesebb szavazatot kapott politikus vagy politikusok helyére kerülhetnek a kvótarendszer által kedvezményezettek, de csak egy újabb szavazás után, és kizárólag akkor, ha a küldöttek legalább felének bizalmát elnyerték.
A jelölési folyamat tapasztalatai alapján ugyanakkor nem biztos, hogy szükség lesz a komplikált rendszerre. Az elnökhelyettesi posztra Szili Katalin, az egyik alelnöki tisztségre Lamperth Mónika esélyes, s a párt kongresszusi jelölőbizottságának szavazásain jelentős támogatást kapott Lendvai Ildikó frakcióvezető-helyettes és Csabai Lászlóné nyíregyházi polgármester is. A jelölőbizottság egésze támogatta az elnökségi tagságra pályázó fiatalok közül Tóbiás Józsefet, a Fiatal Baloldal elnökét és Újhelyi Istvánt, a szervezet alelnökét, s csaknem százszázalékos bizalmat kapott Molnár Tamás, az MSZP Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnökségének aktivistája is. Az országos elnökségbe jutásért egyébként a jelölőbizottság ülése után összesen 37-en küzdhetnek, de ez a szám a többes jelölések miatt a kongresszuson csökkenni fog, igaz, szinte minden korábbi tisztújításkor éltek a küldöttek a helyszíni jelöltállítás lehetőségével is. Az említetteken túl a jelölőbizottságban Burány Sándor, Juhász Ferenc, Keleti György és Szekeres Imre kapott teljes vagy elsöprő támogatást.
Az elnökség lapunkban már ismertett menetrendjavaslata értelmében a párt miniszterelnök-jelöltjének megnevezése 2001 őszén történne, de ehhez bizonyosan érkeznek módosító javaslatok. Egy ilyet már bejelentett a párt szocialista platformja, amely ezt jövő év tavaszára hozná előre, ám az országos lista összeállítását és a választási program elfogadását 2002-re halasztaná.