A benzinárak adják az infláció felét

Kisebb mértékben nőttek a fogyasztói árak márciusban, mint februárban. Az infláció 2,7 százalékos volt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint az egy hónappal korábban mért 2,9 után, pedig a legtöbb közgazdász azt várta, hogy a tavasz első hónapjában a Magyar Nemzeti Bank 3 százalékos inflációs célja fölé emelkedik a pénzromlás üteme.

A drágulásban az játszotta a legfontosabb szerepet, hogy a járműüzemanyagok 17 százalékkal emelkedtek tavaly márciushoz képest, igaz, havi összevetésben, februárhoz képest kissé csökkent az áruk. „Az üzemanyagok áremelkedése önmagában 1,3 százalékpontot magyaráz az általános árszínvonal növekedéséből, vagyis közel a felét” – mutatott rá Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza. A KSH a szeszes italok és a dohányáruk áremelkedését is kiemelte, amelyek 2,6 százalékkal drágultak.

Az infláció trendje minden bizonnyal érdemben nem változik, mert a szezonális hatásoktól megtisztított maginflációs mutató (amely kiszűri például az energia- és üzemanyagárak alakulását) 1,8 százalékkal növekedett, ami megegyezik a februárival. Jobbágy Sándor, a CIB Bank vezető közgazdásza megjegyezte, hogy ez továbbra is két és fél éves csúcsot jelent.

A következő hónapokban szakértők szerint fontos lesz, hogy a benzinárak emelkedése átgyűrűzik-e más termékek és szolgáltatások árába. Erre jó esély van, hiszen az erőteljes béremelési hullám és a fogyasztás növekedése egyaránt emelheti az inflációt. Jobbágy Sándor kiemelte: az infláció trendjében a belső kereslet erősödése is tükröződhet, bár a béremelkedések hatása még nem teljes mértékben jelenhetett meg az inflációban.

Az élelmiszerek ára havi összevetésben nem emelkedett tovább, de éves viszonylatban így is jelentős hatást gyakorolt az átlagos inflációra: 2,2 százalékkal nőtt, a baromfihús azonban az áfacsökkentés miatt 16,5 százalékkal olcsóbb lett. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 0,6 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, mint egy évvel korábban. A háztartási energia ára ismét emelkedett, 0,5 százalékos átlagos áremelkedést jelentett a KSH, amit főleg a tűzifa, a brikett és a szén jelentős drágulása idézett elő. A szolgáltatások ára eközben továbbra is átlag alatti, 1,6 százalékos emelkedést mutat.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a kiskereskedelmi forgalom a bérek emelkedéséhez képest visszafogottan bővül, a lakosság a többletjövedelmet például szolgáltatásokra fordítja. 2,5-2,6 százalékos éves átlagos inflációt prognosztizál, és úgy véli, a jegybank várhatóan kitart a rendkívül laza monetáris politika mellett. Elképzelhetőnek tartja, hogy júliusban tovább csökkentik a három hónapos betétekre vonatkozó plafont.

Jobbágy Sándor szerint a béremelkedések és a fogyasztás erősödése növekvő mértékben járulhat hozzá az inflációhoz. Az olajárak várható enyhe emelkedő trendje is ezt az irányt támogathatja. Mivel a 3 százalékos jegybanki cél tartós átlépésére az idén még nem számít a CIB, monetáris szigorítást sem prognosztizálnak.