Világgazdaság Online

Lényegében okafogyottá vált a Rogán-féle bérkommandó azok után, hogy Matolcsy György a munkaadókkal folytatott tárgyalásán egyetértett azzal, hogy a bérajánlás éves szintû legyen és a gazdaság egészére vonatkozzon. Mégis lesznek, akik az új adórendszerben rosszabbul járnak.

„Túl vagyunk a háborús korszakon” – értékelte Dávid Ferenc a munkaadói oldal tegnapi tárgyalásait Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel és Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelõs államtitkárral.

Nem tartható tehát az az elképzelés, hogy már január 1-jétõl és minden munkavállaló esetében érvényesüljön a bér szinten tartása – tette hozzá Dávid Ferenc. A fõtitkár azt is elmondta, a munkáltatókat arra kérik, hogy lehetõségeik és erejük szerint érvényesítsék az OÉT-ülésen aláírt ajánlást.

Dávid Ferenc szerint abban is egyetértettek, hogy bérügyekben az OÉT kompetens, mégpedig abban a felállásban (a szakszervezetek, a munkaadók és a kormány részvételével), ahogy az a törvényben rögzített. Ezzel nyilvánvalóan Parragh László MKIK-elnök korábbi megnyilatkozására utalt, aki szerint az OÉT mûködése nem felel meg a mai magyar gazdasági követelményeknek, és jogszabállyal kellene érvényesíteni a béremelési ajánlást.

A munkaadók álláspontja szerint ezzel a kormány bérmonitoring-bizottságának léte okafogyottá vált, Dávid szerint a kormányoldalnak el kell gondolkodnia azon, a továbbiakban érdemes-e a jó viszonyt kockáztatni a Rogán vezette testülettel.

Azzal, hogy a kormány áldását adja az éves szintû, a nemzetgazdaság egészére vonatkozó bérajánlásra, lényegében elismerte: lesznek, akik rosszabbul járnak. Korábbi nyilatkozatok szerint ugyanis a kormány azt szerette volna elérni, hogy az új adórendszerben senki ne veszítsen.

Ennek megvalósítása ma szinte lehetetlennek tûnik. A reálbér szinten tartásához közel 10, a nominális nettó kereset megõrzéséhez pedig akár 5 százalékos bruttó béremelésre lehet szükség az idén átlag körüli vagy az alatti jövedelem esetén – derül ki lapunk számításából. Ekkora növekedést akart tehát kikényszeríteni a kormány – pontosabban a Fidesz bérmonitoring-bizottsága – a cégektõl, miután a nettó keresetek érezhetõen csökkentek az idén.

Pedig a kormány szerint meglenne a fedezet is: a társasági adó 10 százalékos kulcsának kvázi általánossá tételével mintegy 140 milliárd forintot hagyott a vállalkozásoknál. Ezzel a logikával csak annyi a baj, hogy a magyarországi cégek valamivel kevesebb mint fele – mintegy 170-180 ezer vállalkozás – sokszor évek óta veszteségesen mûködik, vagyis eleve nem fizet nyereségadót. Cégvezetõk azt is sérelmezték, hogy az adócsökkentés eredeti célja a fejlesztések, beruházások lehetõvé tétele volt, egy kötelezõ jellegû, az adómegtakarítás nagy részét felemésztõ béremelés korábban nem szerepelt az elvárások között.

A kormány elképzelése és kommunikációja ellenére a széles körû és általános kompenzáció nem csak a versenyszférában maradhat el, a jelek szerint az állami, önkormányzati foglalkoztatottaknál sem magától értetõdõ a kiegészítés. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter ugyan tegnap közölte, hogy tárcájánál mindenki megkapja a kompenzációt, máshol azonban nem járnak ilyen jól. Az önkormányzatok által fenntartott vállalatoknál kifejezetten rossz a helyzet, ebbõl a körbõl sorra érkeznek a jelzések a szakszervezetekhez, hogy kompenzációról szó sincs, sõt, még a juttatásokat is megnyirbálják. Igaz, az itt dolgozók nem minõsülnek közalkalmazottnak.

Fellegi Tamás fejlesztési miniszter a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) vezetõjének írott levelében elõírta a szigorú bértömeg-gazdálkodást azzal, hogy a 2010-es bértömeg nem növekedhet az idén. A levélben van egy ajánlás is arra nézve, hogy a vállalatoknak kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a kompenzációs technikák „lehetõség szerinti” alkalmazására.

Az OÉT 4-6 százalékos átlagos bruttó keresetnövekedésre vonatkozó ajánlása a bértömeg változatlansága esetén azonban csak akkor lehetséges, ha forrás szabadul fel a létszám természetes (nyugdíjba vonulás, kilépés) vagy mesterséges (elbocsátás) csökkenése révén. A miniszter azonban a napokban közölte: az elõzetes jelzések alapján az állami cégek mindegyike belsõ forrásból eleget tesz a feladatnak. A létszámstopon túl még egy lehetõség felmerül: a munkaidõ-csökkentés. Mivel a besorolási béreken házon belül nem változtathatnak, ezért elõfordulhat, hogy a korábban 8 órában dolgozót csak hat vagy négy órában foglalkoztatják tovább.

Fellegi azt is világossá tette: az idén sem változhat a kétmillió forintos havi bérplafon az állami vállalatoknál, és ebben az évben vezetõi körben nem lehet szó bérfejlesztésrõl. Közölte: mivel az egykulcsos, arányos adórendszer növekményt eredményezhet a magasabb bérkategóriákban, bérbefagyasztást rendelt el minden vezetõnél. Az évrõl évre alkalmazott automatikus bérfejlesztés elhalasztása révén megtakarított összeg arra fordítható, hogy a cégek a bértömeg-gazdálkodáson belül érvényesítsék a kormány szándékát, miszerint az új adórendszer bevezetésével senki sem járhat rosszabbul – nyilatkozott szerdán Fellegi.