Világgazdaság Online

Képzettség, gyakorlat, egészségi állapot, a tevékenység sokfélesége, fő-, kiegészítő vagy másodállás jellege, a ráfordított vagy kieső idő – íme néhány azon tényezők közül, amelyeket a vállalkozásoknak figyelembe kell venni ez év elejétől járulékalapjuk megállapításakor.
Ismeretes: a tavaly nyári adócsomag úgy módosította a vállalkozók járulékfizetési szabályait, hogy a minimálbér kétszerese helyett immár a tevékenységükre jellemző kereset után kötelesek leróni a tb-nek fizetendő összegeket. Ez utóbbi fogalom már hónapok óta vitát kavar még a szakemberek körében is, egy-egy ágazatot jellemző jövedelmet ugyanis még „békeidőben” is nehéz előre megállapítani, nemhogy egy válság és az abból történő kilábalás időszakában.
Márpedig sok idejük nem maradt a társas vállalkozásokban személyesen közreműködőknek és az egyéni vállalkozóknak, az első, új alapokon nyugvó járulékbevallás ugyanis e hónap 12-én válik esedékessé. A zavart az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) igyekezett egy héttel a határidő lejárta előtt enyhíteni, közleményben részletezvén és magyarázván az új szabályokat.
A vállalkozások ennek ellenére nem dőlhetnek hátra. A legsúlyosabb dilemmák a szokásos piaci érték fogalmát övezik, ennek meghatározására az APEH három módszert is felvázol. Az első szerint arról az ellenértékről van szó, amely a tevékenység folytatásának térségében, adott körülmények között, hasonló munkakör, szakmai végzettség és gyakorlat mellett az adott színvonalú tevékenységet folytató munkavállalót megilleti vagy megilletné. Ehhez jönnek még a fentebb említett további tényezők. Ám hacsak a vállalkozók nem szerveznek térségi vitafórumokat a kérdéses tételek összehangolására, e magyarázattal valószínűleg nem jutottak közelebb a járulékalap számszerűsítéséhez.
Ezt minden bizonnyal az APEH-nél is érzékelték, a második módszer szerint ugyanis a szokásos piaci érték nem más, mint a bevételből a – személyes közreműködők díja és a vállalkozói kivét nélkül számított – költségek és a szokásos vállalkozói haszon levonásával meghatározott összeg. Mivel azonban ez sem nevezhető túl precíz iránymutatásnak, a harmadik módszer a szokásos piaci értéket a bevételből a költségek levonásával meghatározott összeg 80 százalékában nevesíti. Ám hogy ez a „hivatalos” arány milyen megfontolásból ered, a lapunknak megszólaló szakemberek számára is talány maradt.
Az APEH iránymutatása szerint az első módszer választásakor a térségi kereseti statisztikákat is alapul lehet venni. Itt csak az a dilemma, hogy a 2010-es adatbázis csak jövőre áll össze, a vállalkozók tehát kénytelenek a 2009-es kereseteket alapul venni. Ráadásul az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján a legújabb adatok a 2009. májusi állapotokat tükrözik, márpedig azóta – különösen a válság előrehaladására tekintettel – igencsak változhattak a jövedelmi viszonyok.
A második metódust a revizorok elsősorban ügyvédeknek, betéti társasági beltagoknak és egyéni vállalkozóknak ajánlják, valamint olyan esetekben, amikor „a vállalkozás eredményességében a jó hírnévnek betudható felár mutatkozik”. Egy sikeres cég tehát nem magyarázhatja alacsony járulékfizetését azzal, hogy a szomszédban tengődő vállalkozásnál is minimálbér körüli összeget vallottak be.
Bár az APEH iránymutatása igyekszik leszögezni, hogy a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás nem egy elvárt vagy vélelmezett jövedelmet takar, valamivel később arra nógatják a vállalkozókat: már előre olyan keresetről adjanak számot, amelynek révén a bevallott járulékalap megfelel majd az adóév végén megállapítandó összegnek. Erre annyiból valóban érdemes odafigyelni, hogy „felültervezés” esetén járulékot nem fizet vissza az APEH, a negatív előjelű különbözetet viszont egészségi hozzájárulás terheli.
A kereset meghatározásakor figyelembe vett körülményekről ráadásul a vállalkozók havonta kötelesek feljegyzéseket készíteni, valamennyi jogviszonyban. Ezeket az okiratokat egy későbbi ellenőrzés során kérhetik a revizorok, így öt évig meg is kell őrizni őket.
Éppen a „kontrolladatok” hiánya miatt ugyanakkor az idén még nem kell komoly ellenőrzésekre számítani ezen a területen. „Az idén még a revizorok kezében sem lesz fegyver, igaz, egyelőre az adózók is a homályban tapogatóznak” – jellemezte a helyzetet Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője. Hozzátette: azt azonban nem szabad szem elől téveszteni, hogy a minimálbérnél kisebb járulékalapot az idén sem lehet bevallani.
E nehézségek láttán nem meglepő, hogy az új járulékalapot is megtámadták az Alkotmánybíróság előtt. Bár egyelőre nem tudni, mikor lesz döntés, a vagyonadót hasonló jogbizonytalanság miatt törölte el a taláros testület. Így könnyen lehet, hogy idővel a tevékenységre jellemző kereset mint járulékalap fogalom is a jogi szemétdombra kerül. KR