Milliárdokról dönt az EU Bírósága
Az uniós áfacsalás leggyakoribb esetének tartott, úgynevezett körhintacsalással kapcsolatos az a magyar ügy, amelyben várhatóan dönt holnap az Európai Bíróság.
A luxemburgi testület egy baranyai gabona-nagykereskedő ügyében határozhat arról, elegendő-e egy kereskedelmi ügylet áfamentességéhez az, hogy a cég telephelyéről elszállítják az árut, netán arról is meg kell győződnie, hogy az átlépte az országhatárt. A probléma leginkább uniós jogi szinten érdekes, mivel rendkívül gyakori jelenségről van szó, ám a döntés nem érinti az államháztartást, hasonlóan a testület elé kerülő másik ügyhöz.
Ez egy budapesti cég beadványa nyomán azt vizsgálja: az uniós áfaszabályok megengedik-e a adó levonását olyan esetekben, amikor a számlakibocsátó alvállalkozó vállalkozói igazolványát visszavonják, illetve a rá bízott munkát feketén foglalkoztatott munkavállalókkal végezteti el.
A közeljövőben azonban több olyan ügyben születhet ítélet, amely komoly összegeket mozgathat meg. Ezek egyike a Mol bányajáradék-ügye, amelyben még 2010-ben indított vizsgálatot az Európai Bizottság. A Mol és a kormány 2005-ben állapodott meg arról, hogy a Mol által termelt szénhidrogének után fizetendő bányajáradékok 2020-ig változatlanok maradnak a Mol legtöbb magyarországi szénhidrogénmezője esetében. A magyar bányászati törvény 2008 elején hatályba lépett módosításával ugyanakkor a bányajáradék jelentősen megemelkedett. Mivel ez a korábban megítélt kedvezményeket nem érintette, a bizottság 2010 júniusában azt állapította meg, hogy a Mol versenytársaival szemben tisztességtelen versenyelőnyhöz jut.
További részletek a mai Világgazdaságban
