Pokoli hónapok várnak Görögországra

Kiigazítás. „Pokoli két hónap vár Görögországra, a helyzet ugyanis igen kritikus” – ezekkel a szavakkal indokolta Evangélosz Venizelosz görög pénzügyminiszter az újabb kiigazító lépéseket, amelyeket az athéni kabinet vasárnap jelentett be. Az intézkedések célja, hogy betömjék az idei büdzsében tátongó kétmilliárd eurós lyukat, és ezzel biztosítsák az eredetileg vállalt idei évre vonatkozó 7,5 százalékos hiánycélt. Ez azért létfontosságú Görögország számára, mert ellenkező esetben nem kapja meg a 110 milliárd eurós első EU–IMF-mentőcsomag hatodik, nyolcmilliárd eurós részletét. Ennek lehívása októberben esedékes. Az újabb részlet lehívása nélkül pedig komoly bajba kerülhet az ország, ugyanis a pénzügyminiszter-helyettes tegnapi nyilatkozata szerint csak a következő hónapig rendelkezik elegendő forrással a kincstár az állami bérek és a nyugdíjak kifizetésére.

A most bejelentett intézkedések közül az ingatlanadó bevezetésétől várja a legtöbb bevételt az athéni kabinet. Az új adót két évig vetik ki, mértéke négyzetméterenként 50 eurócenttől 10 euróig terjed, az adott ingatlan értékétől függően. Az adót a villanyszámlákon keresztül kell majd befizetni, ami jelentősen megnehezíti majd a Görögországban igen nagy méretűnek számító adóelkerülést. Emellett az idei hiánycél teljesítésében nagy szerepet játszhat, hogy az éttermek és a kávézók esetében az áfát 13-ról 23 százalékra emelik.

A görög adóssághelyzet kezelése akkor vált ismét kritikussá, amikor a nemzetközi hitelcsomag fejében vállalt athéni kiigazítási vállalások szokásos negyedéves felülvizsgálatát végző EU–IMF–EKB-delegáció (trojka) képviselői szeptember elején idő előtt megszakították az egyeztetéseket, ugyanis nem tartották elégségesnek az athéni kabinet hiánycsökkentő terveit. Athén azzal érvelt a trojkával folyó tárgyalásokon, hogy a korábbi megszorítások következtében a vártnál nagyobb mértékben visszaeső GDP miatt nem tudják teljesíteni az idei hiánycélt. Az athéni kormány számításai szerint az idén öt százalékkal csökken majd a GDP, vagyis az elmúlt két év visszaeséséhez képest is nagyobb lesz a zsugorodás mértéke. Júniusban az EU és az IMF számai még azt mutatták, „csupán” 3,8 százalékkal csökken ebben az évben a gazdaság teljesítménye.

Az újabb megszorító lépéseket azután jelentette be Athén, hogy a napokban Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter francia kollégájához hasonlóan megismételte azt a fenyegetést, miszerint Görögország nem kapja meg az EU–IMF-hitel újabb részletét, amennyiben nem tudja teljesíteni a mentőcsomag fejében vállalt deficitcélt. Az újabb kiigazító lépésekről szóló bejelentéshez valószínűleg hozzájárult az is, hogy a múlt hét vége felé a német sajtóban sorra jelentek meg azok az értesülések, miszerint a berlini kormány már azt vizsgálja, milyen vészforgatókönyvet dolgozzon ki a görög állampapírokkal rendelkező német bankok védelmében, ha Athén elesne a csőd elkerüléshez szükséges újabb hitelrészlettől.

A német kabinet már egy olyan megoldást is vizsgál, amely Görögország eurózónából történő kilépésével orvosolná az dél-európai ország adósságválságát – számolt be a Der Spiegel online kiadása. Hessen tartomány CDU-s kormányfője egyenesen azt sürgeti, hogy mihamarabb módosítsák az EU szerződését annak érdekében, hogy egy tagállam elhagyhassa az eurózónát. VG

a kétéves görög állampapírok hozama tegnap rekordszintre, 70 százalék közelébe emelkedett, valamint az euró árfolyama is mintegy féléves mélypontra gyengült a dollárral szemben.

Rekordszintre nőtt a görög államadósság törlesztési leállására köthető biztosítás díja is. A CDS-felár értéke az ötéves kötvények esetében 4700 pont fölé emelkedett.

a kétéves görög állampapírok hozama tegnap rekordszintre, 70 százalék közelébe emelkedett, valamint az euró árfolyama is mintegy féléves mélypontra gyengült a dollárral szemben.

Rekordszintre nőtt a görög államadósság törlesztési leállására köthető biztosítás díja is. A CDS-felár értéke az ötéves kötvények esetében 4700 pont fölé emelkedett. -->