BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Szingapúr adóparadicsom

Lekerült az OECD szürkelistájáról, de adóoptimalizálásra alkalmas az ázsiai városállam

Versenyben. Szingapúr, amely a délkelet-ázsiai pénzügyi főváros címéért harcol Hongkonggal, nagy sikert könyvelhet el: lekerült az OECD úgynevezett szürkelistájáról. Más szóval sem a pénzmosás, sem az adóelkerülés szempontjából nem tekintik forró pontnak a városállamot. Ám az viszont megőrizte adóparadicsom jellegét, a banki adatok magas szintű védelmét, a banktitok intézményét továbbra is törvény védi, jelentős büntetéssel fenyegetve az ügyfelek adatait jogellenesen átadó hitelintézeteket. Mindezzel vonzó maradt az offshore cégek és az adóelkerülésre létrejött alapítványok számára. A magyarok is felfedezték már az ottani lehetőségeket.

Ahhoz, hogy lekerüljön a „szégyenlistáról”, Szingapúrnak vállalnia kellett, hogy külföldi adónyomozók számára felfedi banktitkait. Ez különösen azokban az országokban fontos, ahol a magas adók miatt az adóelkerülés nemzeti sport. Ilyen például Németország, ahol a szupergazdagok Ausztria, Svájc és Liechtenstein után új helyszíneket keresnek. Míg az európai kiskapuk lassan bezárulnak, Szingapúr továbbra is jó menedék.

Méghozzá úgy, hogy a jól ismert európai bankok szinte mindegyike fiókot üzemeltet a városállamban. Például a svájci UPS vagy a liechtensteini LGT Bank, sőt a Deutsche Bank is. A banktitok védelme azonban továbbra is erős, csak olyan országok adónyomozói „láthatnak bele a trezorokba”, amelyek kétoldalú egyezményt kötöttek Szingapúrral. Ilyen egyelőre mindössze húsz akad – hazánk egyébként nincs közöttük.

A Magyarországon működő offshore cégek alapításával foglalkozó vállalkozás kínálatában azonban már jelen van Szingapúr. Hartung Kornél, a Corimar Kft. szakértője szerint az ázsiai kisállamot az teszi vonzóvá, hogy fejlett infrastruktúrája és rugalmas eljárási rendje van. A helyi vállalati adó általában 17 százalékos, de 5-10 százaléknyi csökkentett vállalati adót vetnek ki a szingapúri székhelyű, helyi személyzettel működő, ám tevékenységüket a délkelet-ázsiai térségben végző cégekre. Idei változás, hogy a külföldi magánszemélyek által végrehajtott, 75 ezer dollárnál nagyobb volumenű befektetések a második évtől folyamatosan a befektetés összegének 50 százalékáig, évi maximum 375 ezer dollárig társaságiadó-kedvezményt kapnak, azaz hosszú ideig gyakorlatilag adómentesen működhetnek.

Ezenfelül a külföldi személy által kezelt, de szingapúri székhelyű befektetési alapok teljes körű adómentességet élveznek. A befektetési alapok rendszerének 2004-es reformja óta jelentős mértékben nőtt a szingapúri bizalmi letétként kezelt pénzalapok részaránya a délkelet-ázsiai térségben, csökkentve ezáltal a korábbi vezető Hongkong jelentőségét. A társasági formában működő vagyonkezelők adómentesek, de az alapítványokhoz hasonlóan profitorientált üzleti tevékenységet nem folytathatnak.

Adómentes Szingapúrban a legtöbb tőkejövedelem is. A deviza szabadon ki- és bevihető (utalható), a készpénzforgalom határa 30 ezer dollár.

A szingapúri bankok a becslések szerint legalább 800 milliárd dollárnyi vagyont kezelnek, elsősorban a gazdag indiai és kínai üzletemberek pénzét. A becslések szerint a vagyon mintegy 10 százaléka európai eredetű. Vg

A magyarok is ott vannak már

Magyar cégek és magánszemélyek is érdeklődnek a szingapúri lehetőségek iránt, különösen az után, hogy a sajtóban napvilágot látott: Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója érdekeltségi körében is van a délkelet-ázsiai városállamban bejegyzett, de Magyarországon tevékenykedő vállalkozás.

A Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó szingapúri CSIM Pte. Ltd.-t a HVG korábbi írása szerint 2008 végén a Csányi-csoportot összefogó Bonitás 2002 Kft. hozta létre.

A CSIM alá rendezett cégcsoporthoz került a Tendre Kft., a Sole-Mizo Zrt., a Dalmandmen Zrt., a Bóly Zrt., a Pick Szeged Zrt., a Csányi Pincészet Zrt., a Bonafarm Zrt., a Fiorács Kft. A cégcsoport később Bonafarm néven egyesült.



A Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó szingapúri CSIM Pte. Ltd.-t a HVG korábbi írása szerint 2008 végén a Csányi-csoportot összefogó Bonitás 2002 Kft. hozta létre.

A CSIM alá rendezett cégcsoporthoz került a Tendre Kft., a Sole-Mizo Zrt., a Dalmandmen Zrt., a Bóly Zrt., a Pick Szeged Zrt., a Csányi Pincészet Zrt., a Bonafarm Zrt., a Fiorács Kft. A cégcsoport később Bonafarm néven egyesült. Szürkelista* (az OECD által adóparadicsommá minősített helyek)

Andorra, Anguilla, Antigua és Barbuda, Aruba, Bahama, Belize, Cook-szigetek, Dominika, Gibraltár, Grenada, Holland-Antillák, Libéria, Liechtenstein, Marshall-szigetek, Monaco, Montserrat, Nauru, Niue, Panama, Saint Kitts és Nevis, Saint Lucia, Saint Vincent és a Grenadine-szigetek, San Marino, Szamoa, Turks- és Caicos-szigetek, Vanuatu

* Az OECD feketelistája most üres.-->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.