Több társaságiadót fizetnek a cégek

A társaságiadó-előirányzat ugyanis emelkedik, miközben az adózás előtti összes nyereség alig változik (az idei 4920,2 milliárd forintról 4908,8 milliárd forintra csökken). A jövedéki adóra vonatkozó indoklásból kiderül, hogy a kormány nem számít jelentős üzemanyagár-emelkedésre 2013-ban; a tervezet a forgalom mérsékelt bővülését valószínűsíti, „összhangban a várt gazdasági növekedéssel, illetve fogyasztásbővüléssel”. A jövedéki adóra vonatkozó 913,9 milliárd forintos előirányzat, melynek 56,5 százalékát adják az üzemanyagok terhei, mindössze 0,1 százalékkal alacsonyabb az ideinél.

A költségvetési törvényjavaslatban szereplő kitekintés szerint 2014-től ismét nőnek a jövedékiadó-bevételek, a 2016-os előirányzat már 978 milliárd forint. A következő évekre adott irányszámok között a legnagyobb mértékű növekedést az országvédelmi alap sorában olvashatjuk: ez a tétel négy éven belül az idei 170 milliárdról 900 milliárdra nőhet. Jövőre 100 milliárd forintot különít el erre a célra a kormány, miután a Költségvetési Tanács is kevesellte az első olvasatban szereplő 50 milliárd forintot.

A fogyasztáshoz kapcsolt adók összege 2016-ra az idei előirányzathoz képest 28 százalékkal emelkedik, nem kis részben a jövőre életbe lépő pénzügyi tranzakciós illeték miatt, amelyből 2013-ban 283, 2014-től 322 milliárd forintot várnak. A legnagyobb állami bevételforrást jelentő áfa összege a tervek szerint az idei előirányzathoz képest 20 százalékkal nőhet négy év alatt. Az szja-bevétel 2012 és 2016 között a tervek szerint közel 34 százalékkal emelkedik annak ellenére, hogy a 2013-as, 1540 milliárd forintos előirányzat 34 milliárd forinttal kisebb az ideinél.

A bevételeket a foglalkoztatottság javulása és a gazdaság bővülése húzhatja: a jövő évi 1,6 százalék után a kormány szerint három éven keresztül 2,5 százalékos lehet az éves növekedés. A GDP-arányos deficit az idei 2,5-ről 2016-ra 1,2 százalékra csökken.