Andor: a gyenge szociális párbeszédet nem szabad elsorvasztani
„A szociális párbeszéd, a munkaadók és a munkavállalók bevonásával folyó érdekegyeztetés nem luxus, hanem az európai szociális modell alapeleme, a szociálisan érzékeny válságkezelés garanciája” – hangsúlyozta sajtótájékoztatóján Andor László. A foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős uniós biztos kiemelte, hogy azon országok tudták a legkisebb szociális áldozattal átvészelni a válság utóbbi éveit, amelyekben erős, intézményesített szociális párbeszéd keretén belül dolgozták ki a válságkezelő intézkedéseket.
A magyar biztos elmondta, hogy az utóbbi évek tapasztalatai alapján a konszenzusosan elfogadott reformok nagyobb társadalmi támogatottságot élveznek és időtállóbbnak bizonyulnak. „A szociális párbeszéd a gazdasági és szociális intézkedések hosszú távú fenntarthatóságát biztosítja” – tette hozzá Andor László.
kétévente megjelenő „Munkaügyi Kapcsolatok Európában” című kiadványt az Európai Bizottság április 15-16-án, kétnapos konferencián mutatja be Budapesten. Az európai trendeket részletesen bemutató kiadvány külön fejezetet szentelt a kelet-közép-európai fejleményeknek. Európai összehasonlításban – Szlovénia kivételével – a régió valamennyi országában gyengének számít a szociális párbeszéd intézményrendszere, és az elmúlt két év eseményei további romlást hoztak. A reformok sok esetben a szakszervezetek és a munkaadók érdekképviseleteinek teljes figyelmen kívül hagyásával mentek végbe.
Jelentős a kelet-közép-európai régió elmaradása a kollektív szerződések által védett munkavállalók arányát tekintve is. Míg a „régi” tagállamokban a munkavállalók 70 százalékát fedik kétoldalú megállapodások, addig Kelet-Közép-Európában ez az arány csak 44 százalék. A régiós trendeket ismertetve Andor László hangsúlyozta, hogy „ahol gyenge a szociális párbeszéd, ott erősíteni kell, nem pedig ignorálni vagy elsorvasztani”.
