Kiderülhet, hogy kívánja kordában tartani a kormány a költségvetést

A kormány úgy tűnik, még dolgozik a konvergenciaprogramon, de már nincs túl sok idő „április végéig”. Néhány ötletet – sárgacsekkadó, telefonálás és internetezés megadóztatása, stb. – már megszellőztetett a média/a Nemzetgazdasági Minisztérium, kíváncsian (?) várjuk (?) a további részleteket. Csakúgy, mint José Manuel Barroso, aki a keddi informális egyeztetésen – a jegybanktörvény mellett – várhatóan erről is kérdezi majd Orbán Viktor miniszterelnököt.

Közben a hírek másik állandó szereplője, a Nemzeti Bank is reflektorfénybe kerül: a Monetáris Tanács keddi kamattartó ülés okán. A 7 százalékot a szigorítás, illetve a lazítás melletti (szokásos) egy-egy szavazat áprilisban sem veszélyezteti.

A KSH kedden a kiskereskedelmi forgalom februári alakulásáról számol be: a januári 0,6 százalékos éves emelkedést az elemzők szerint 0,1 százalékos visszaesés követte.

Statisztikai hivatalunk pénteken első negyedévi munkaerőpiaci adatokat tesz közzé. Az átlagos munkanélküliségi rátát 11,7 százalékra várja a piac, ez a december-februári mutatóhoz képest 0,1 százalékpontos emelkedést jelenthet.

Pénteken az MNB is közzéteszi a szokásos hó végi statisztikákat: a hitelintézetek és a befektetési alapok mérlege mellett a háztartási és (nem pénzügyi) vállalati kamatlábak alakulásáról kapunk adatokat.

Kamatdöntések

A héten ül össze a Fed és a Bank of Japan is, a döntést szerdán, illetve pénteken ismerjük meg – igaz, tudjuk előre: az irányadó ráta marad a 0-0,25, illetve a 0-0,1 százalékos sávban.

Az ínyencek kedvéért megemlítjük az új-zélandi jegybank ülését is: (magyar idő szerint) csütörtökre virradó éjszaka születik meg a döntés – az üveggömbök szerint a 2,5 százalékos kamat tartásáról.

Nyugat-Európa

Az öreg kontinens boldogabbik felén a hetet a Markit beszerzési menedzser indexeinek előzetes áprilisi értékei indítják. A jó GDP-indikátornak tartott kompozit mutatót a márciusi 49,1 után 49,3-re várja a piac (az 50-nél kisebb értékek még zsugorodást jeleznek).

Kedden Brüsszelre figyelünk: Barroso elnök a válságról beszél (magyar idő szerint délelőtt 10-kor).

Szerdán befut a hét első fontos GDP-adata: Londonban bejelentik, hogyan abszolválta az első negyedévet az Egyesült Királyság gazdasága. Negyedéves összevetésben a tavaly októ-decemberi 0,3 százalékos zsugorodás után 0,1 százalékos bővülést valószínűsítenek az elemzők, az éves ütem pedig 0,5 százalékról 0,3 százalékra lassulhatott.

Lengyelország

A régiós kínálatból két márciusi lengyel adatot emelhetünk ki, mindkettő szerdán jelenik meg. A kiskereskedelmi forgalom éves bővülése az elemzők szerint a februári 13,7 százalékról 10,3 százalékra lassult (mi egy ilyen visszaeséssel is elégedettek lennénk), a munkanélküliek aránya pedig a februári 13,5 százalékról 13,4 százalékra csökkent.

Egyesült Államok

A hét legfontosabb makroadatát pénteken teszik közzé Washingtonban: a kereskedelmi minisztérium első becslését az első negyedéves GDP-ről. Az (évesített) negyedéves ütem a konszenzus szerint a 2011. negyedik negyedévi 3,0 százalékról 2,6 százalékra lassult. Érdemes megjegyezni: bár az adat kiemelt fontosságú, többnyire nem állja ki a revíziók próbáját, így a második és a harmadik „olvasatban” már korántsem biztos, hogy ugyanazt a sarokszámot látjuk majd viszont, amelyet pénteken megismerünk.

A héten a világ legnagyobb gazdaságából három lakáspiaci adat is befut. Kedden a Case-Shiller index februári értékét ismerjük meg: az USA 20 legnagyobb városának (és vonzáskörzetének) lakásárait követő mutató januárban 3,8 százalékos éves csökkenést mutatott. Az index, amely 7 „pozitív hónap” után tavaly november óta újra mínuszban jár, a konszenzus szerint mínusz 3,5-re emelkedett az év második hónapjában.

A Census Bureau (szintén kedden) az újlakás-eladások áprilisi alakulásáról jelent: az évesített ütem az előző hónaphoz képest az üveggömbök szerint 9 ezerrel, 322 ezerre gyorsult.

Csütörtökön szintén egy márciusi adat érkezik: a függőben lévő lakáseladások számáról. Februárban az előző hónaphoz képest 0,5 százalékkal kevesebb adásvételi szerződést írtak alá, a márciusra vonatkozó konszenzus 1,5 százalékos emelkedés.

Az amerikai GDP kétharmadát adó fogyasztásra vonatkozóan két bizalmi index is irányt adhat a héten. Mindkettő szerény mértékben, de csökken márciushoz képest (ha az elemzőknek igazuk van): a Conference Board (kedd) mutatója 0,1 ponttal, 70,1-re, a University of Michigané (péntek) 0,7-del 75,9-re.

Szerdán ismerjük meg a tartós fogyasztási cikkek rendelésállományának márciusi adatsorát. A meglehetősen volatilis adat hó/hó alapon februárban 2,2 százalékos (közlekedési eszközök nélkül 1,6 százalékos) növekedés mutatott, márciusban ezt az elemzők szerint 1,5 százalékos visszaesés, illetve (a repülőgépek zajától megtisztítva) 0,5 százalékos bővülés követte.

Japán

A világ harmadik legnagyobb gazdaságából péntek reggelre fut be egy csokor márciusi adat. Az ipari termelés éves növekedési ütemében az év harmadik hónapja igazi ritmusváltás: az egy évvel korábbi katasztrófá miatt alacsony bázis az oka, hogy februári 1,5 százalék után feltehetően 15 százalék körüli növekedésről olvashatunk.

Nő az infláció is: a februári 0,3 százalékos átlagos fogyasztóiár-emelkedést márciusban 0,4 százalék követte (ha „bejön” a konszenzus).

A munkanélküliség ugyanakkor az elemzők szerint nem változott: a ráta maradt a februári, 4,5 százalékos szinten.

Gyorsjelentések

A heti szezonális menüből a konyhafőnök keddre az AT&T és az Apple, szerdára az SAP, a Credit Suisse, az Electrolux és a Siemens, csütörtökre a Deutsche Bank, a Bayer, a Shell, az Exxon Mobil és a Volkswagen, péntekre a BASF és a Procter & Gamble jelentését ajánlja az olvasó figyelmébe.

Világgazdaság Online-->