Brüsszel másra költené a pénzt

Bár legkorábban a február 7-8-ára összehívott EU-csúcson dőlhet el, hogy Magyarország pontosan menyi uniós fejlesztési forrást kap 2014-2020 között, azonban a támogatások felhasználásnak módjáról, vagyis, hogy a közösségi támogatásokat mire és hogyan költheti el majd hazánk a következő uniós költségvetési ciklusban, már elkezdődtek a kétoldalú egyeztetések a kormány és az Európai Bizottság képviselői között.

 Az egyeztetések elindítására az Európai Bizottság főigazgatóságai kidolgoztak egy olyan munkaanyagot, amely a hazánk számára ajánlott prioritásokat tartalmazza az uniós források elköltéséhez. „Ebben a dokumentumban felmértük, melyek a Magyarország előtt álló legfőbb gazdasági, társadalmi kihívások, és ennek megfelelően javaslatokat is tettünk arra, hogy milyen módon, milyen célokra kellene a jövőben felhasználni a Magyarország számára rendelkezésre álló fejlesztési forrásokat” – mondta el lapunknak Szűcs Tamás. Az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője kiemelte: a bizottság azt javasolja, hogy Magyarország négy kiemelt területen használja fel a közösségi forrásokat. Ezek az üzleti innováció és versenyképesség erősítése a kutatás-fejlesztés hatékonyságának növelésével (I), a fenntartható közlekedési, energetikai, valamint vízgazdálkodási és hulladékgazdálkodási infrastruktúra kialakítása (II), a foglalkoztatottság növelése az oktatás színvonalának emelésével (III), illetve a természeti erőforrások környezetbarát használata többek között az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások arányának növelésével (IV). A fenti prioritásokat az uniós növekedési stratégia, az Európa 2020 programban megjelölt céloknak megfelelően határozta meg a Bizottság, amelynek végrehajtására a tagállamok országokra lebontott konkrét vállalásokat tettek.

„A 2014–2020 közötti uniós forrásokat az Európai Bizottság szerint többek között olyan Magyarország által vállalt célok elérésére kellene felhasználni, mint hogy 2020-ra a GDP 1,8 százalékára nőjön a kutatás-fejlesztésre fordított kiadások aránya, illetve, hogy az évtized végére 75 százalékra emelkedjen a foglalkoztatottak aránya. Emellett az EU-pénzek hatékony felhasználásával azt is elő lehetne segíteni, hogy a megújuló energiaforrások aránya 2020-ra érje el a vállalt 14,65 százalékos szintet a teljes energiafogyasztáson belül” – mondta Szűcs Tamás.

Míg a k+f-beruházások, illetve a foglalkoztatottsági szint emelésére vonatkozó fejlesztések tekintetében a jelenlegi hétéves magyar fejlesztési programhoz képest jelentősen növelné az erre a célra fordított uniós támogatások mértékét Brüsszel, illetve a természeti erőforrások hatékony kezelése terén legalább a jelenlegi támogatottsági részarányt őrizné meg, addig az infrastrukturális beruházásokra fordított EU-pénzek arányát csökkentené a 2007-2013-as időszakhoz képest. A jelenlegi hétéves időszakban a hazai fejlesztési kereten belül a legnagyobb büdzsével, több mint 1800 milliárd forinttal bíró közlekedési beruházásokkal kapcsolatban pedig Brüsszel megfordítaná azt a jelenlegi magyarországi tendenciát is, amely inkább a közútfejlesztéseknek kedvez a vasúti beruházásokkal szemben.

A bizottság egyes beruházási típusok esetében 2014-2020 között már nem tartaná célszerűnek a közösségi büdzséből való finanszírozást. Így például a bizottság a helyi érdekű utak fejlesztésére – tekintettel arra, hogy ilyen típusú fejlesztésekre bőségesen állt rendelkezésre forrás a jelen programozási időszakban – csak abban az esetben adna uniós pénzt, ha az egy amúgy elmaradott városi vagy vidéki térség rehabilitációs fejlesztésének integráns része. Emellett a kereskedelmi célú turisztikai létesítmények, mint például szállodák vagy fürdők esetében sem támogatná az EU-pénzek felhasználását, azonban egyes beruházások, mint például az agrár- és ökoturisztikai fejlesztések továbbra is kaphatnának uniós forrásokat.
Szerző: Tar Gábor