Csillag: Ha az EU megszűnik, akkor Magyarországnak is vége van
A magyar növekedés csak azért tartható fent egyelőre, mert az EU-pénzek áramlanak be, és ezek tartják fent a bővülést. Számítások szerint ami benne van a magyar gazdaságban, az 1 százalék körül mozog – mondta Kupa Mihály, az Antall-kormány pénzügyminisztere. A magyar növekedés azért lehetne tartós – de ez nem lesz így – mert 10-20 éve arra bazírozunk, hogy alulértékeljük a munkaerőnket. A szlovákok, a lengyelek magasabb béreket fizetnek, és már jönnek ránk a románok és a horvátok is. Ennek haszonélvezője a magyar állam és maga a tőkés, aki a befektetett pénzéért magasabb profitra tesz szert – fejtette ki Kupa, aki szerint sok hiátus van, amit ki kell majd javítani.
Bod Péter Ákos, az Antall-kormány ipari és kereskedelmi minisztere arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt tíz évben évi 1-1,5 százalékkal nőtt a magyar gazdaság, ami pontosan az uniós átlag. Jó évben verjük őket, rossz évben nem – tette hozzá. Nem az EU-átlag a fontos, hanem a visegrádi országok, akikhez képest gyengébben szereplünk. Bod Péter Ákos kiemelte: ha nagyon lemennek az olajárak, akkor a frissen szerzett barátaink egy része nagy bajba kerül. „Nem az orbáni átok éri el őket, és nem ezért buknak meg a kiválasztott barátaink, hanem azért, mert a régió sérülékeny” - mondta a közgazdász-professzor, utalva a keleti nyitás országaira.
2014 egy kakukktojás év volt – hívta fel a figyelmet Csillag István, a Medgyessy-kormány gazdasági és közlekedési minisztere. 2004-ben 4,9 százalékkal nőtt a magyar gazdaság, ami jóval magasabb, mint a 2014-es 3,7. Tíz évvel ezelőtt akkor még 7 százalékos kiadási többletből 5 százalék növekedés volt, és ha most 8 százalék kiadási többletből 3,7 százalék növekedés, akkor tartós és folyamatos lecsúszásról beszélhetünk. Csillag utalt arra, hogy a koncessziós ügyek, a gazdálkodó szervezetek zsebébe való belenyúlás is rosszat tesz a gazdaságnak.
Az EU-t azért hozták létre, hogy a békés politikai, gazdasági, társadalmi fejlődést szolgálja – mondta Csillag, aki úgy vélte, a hátsó gondolata ennek a nacionalizmustól és háborús veszélytől való felelem, most azonban erősödnek a "macsó" politikusok. Szerinte Magyarország addig létezik, amíg van Európai Unió, s ha megszűnik, akkor Magyarország sem lesz.
Chikán Attila, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere szerint kevéssé van benne a magyar kultúrában a kapitalizmusra való fogékonyság. Nem állunk jól a termelékenység szempontjából, mert a magyar termelékenység az európai átlag fele. Amikor elmegy dolgozni majd este hazaér egy magyar ember, akkor fele annyit termelt meg, mint egy európai – mondta a közgazdász. Ez azonban nem azért van, mert rosszul dolgozunk, hanem azért, mert az intézményi struktúra nem felel meg azoknak a követelményeknek, amelyeket a modern piacgazdaság támaszt.
A modern közgazdasági elméletek szerint a tartós növekedési pályához stabil, normateremtő intézményekre, a humán tőkébe való beruházásra, korrupciómentességre és versengő piacokra van szükség. „Ezek a feltételek nem teljesülnek” - mutatott rá. Az a rendszer, ami lenyomja a munka termelékenységét, tartósan negatív hatással van a növekedésre. A magyar gazdaság különböző mentőövekre szorul – elsősorban az EU-ra –, hogy növekedjen. „Ha előrehozzuk az EU-pénzek lehívását, az legalább annyira szolgálja a 2018-as választásokra való felkészülést, mint azt, hogy a növekedés nagyobb legyen.”
A kormány és a Magyar Nemzeti Bank élénkítőprogramjait sem díjazták. Csillag István szerint a lakástámogatás és a hitelezés felpörgetése eszközbuborékokat és értelmetlen túlkeresletet hoz létre. „Azt láthatjuk, hogyan verik szét a lakástakarékokat” - mondta.
Bod Péter Ákos szerint a gazdasági teljesítményt nem a kormányzati politika határozza meg, hanem a termelési tényezők. „A kormány legfeljebb kicsit rontani tud a növekedésen” - mondta. A munka, a tőke, és az intézményi körülmények a fontosan. Kiemelte: a lakástámogatási program az elején mindig nagyon szép, a vége mindig keserves. „Előrehozza a növekedést, de majd az utódok kifizetik” - mutatott rá.
A korábbi miniszterek azt sem tartották jónak, hogy a kormány 18 évről leszállította a tankötelezettségi korhatárt. A szegény családoknál a gyerekek 16 éves koruk után már mennek közmunkára – mondta Kupa Mihály, ami szerinte rontja az egy főre jutó GDP-t is.
