Csizmár: Akár tovább is működhet a mától induló krízisalap
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságIntenzív társadalmi párbeszéd és a tárcák közötti koordináció – ezt a két tevékenységet említette Csizmár Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára az április közepén létrehozott társadalompolitikai tárca nélküli miniszteri poszt legfontosabb feladataként.
Az államtitkár a kormány társadalompolitikáját értékelve a Világgazdaságnak úgy nyilatkozott, nehéz megmondani, milyen lesz az ezen a téren meghozott intézkedések eredménye, mert az majd csak 2010-ben látszik igazán.
A társadalompolitika egyik leglényegesebb eleme az, hogy a mindennapi válságmenedzselés mellett arányosan és igazságosan osszák el a terheket. Ezzel összefüggésben említette az államtitkár a krízisalapot. Itt egyrészt három-négy minisztérium között kellett koordinálni, másrészt az alapot 5,5 milliárd forintra sikerült feltölteni. Így Csizmár szerint minden remény megvan arra, hogy az a tervezettnél akár tovább is működhessen.
A krízisalaphoz hasonlóan szolidaritási intézkedés volt az úgynevezett méltányossági nyugdíjkeret megemelése és a 65 év fölöttiek utazási kedvezményének megtartása. Az államtitkár megemlítette: kiterjesztették a lakáshitelekre vonatkozó garanciavállalást is. Csizmár szerint az adótörvények társadalompolitikai hatása a következő évtől azon lesz mérhető, hogy emelkedik a nettó bér, ezen túlmenően pedig a vállalkozások szabadabban gazdálkodhatnak a forrásokkal.
A társadalompolitika másik fontos eleme a foglalkoztatás és az érdekképviseletekkel folytatott párbeszéd. Csizmár Gábor úgy látja, a tárca nélküli poszt tevékenységének is köszönhetően sikerült közel 45-50 ezer munkahelyet megőrizni egy 17 milliárdos hazai forrás segítségével, s a program folytatódik mintegy 20 milliárd forint regionális forrás bevonásával. A jövő évben lesz érezhető hatása annak, hogy az Út a munkához program keretében több embert tudnak bevonni a közmunkaprogramokba.
