Drága a pesti buszjegy

Ma dönt a Fővárosi Közgyűlés a Főpolgármesteri Hivatal legújabb BKV-tarifaemelési javaslatáról. Ennek értelmében a jelenleg 270 forintos vonaljegy januártól 290-be kerülne, a havibérlet ára pedig 8250 forintról 9000-re növekedne. Ha a közgyűlés rábólint az indítványra, a budapesti tömegközlekedés még aránytalanabbul drága lesz a visegrádi térségben. A régión belül – euróban kifejezve – már most is a magyar fővárosban kerül a legtöbbe a tömegközlekedés az utasoknak, sőt a vonaljegy ára már egyes nyugat-európai metropolisok szintjét is meghaladja (például Rómáét és a 400 kilométernyi metróhálózatot működtető Madridét). Az újabb emeléssel a vonaljegy ára az elmúlt hetek 265 forint/eurós átlagárfolyamán elérné az 1,10 eurót, ez érezhetően magasabb a prágai tarifáknál, a varsói és a pozsonyi szintnek közel kétszerese, a bukarestinek és a belgrádinak pedig a háromszorosa.

A tarifák összehasonlíthatóságát persze megnehezíti, hogy az egyes városokban a legolcsóbb teljes árú (tehát kedvezményekkel nem csökkentett) jegyfajtáért eltérő tartalmú szolgáltatás vehető igénybe. Ha azonban ezt is figyelembe vesszük, még jobban feltűnik Budapest relatív drágasága. Prágában például 75 percen át akár többször is át lehet szállni a pestinél most még csak hajszállal olcsóbb, 26 koronás (260 forintos) jeggyel, míg a magyar fővárosban járműváltáskor új jegyet kell kezelni. A cseh fővárosban ráadásul az átszállási lehetőséget nem biztosító jegy csupán 18 koronát (180 forintot) kóstál. A nyugat-európai nagyvárosokra is jellemző azonban, hogy nem vonaljegyet, hanem egy vagy másfél órán át több járművön is használható jegyet árusítanak, ez voltaképpen a korábbi pesti átszállójegynek felel meg.

Az összehasonlítás során feltűnő még a magyar főváros tarifarendszerének monolitikus volta. A táblázatunkban szereplő metropolisok között egyedül Budapest az, ahol (még) nincs zónarendszer. Rajta kívül valamennyi más város több övezetre van felosztva, s az utas által fizetett tarifa attól függ, hogy hány zónahatárt keresztez utazása során. A táblázatban szereplő adatok jellemzően a legolcsóbb (csupán egy vagy két zónára vonatkozó) jegyek, de az esetek túlnyomó többségében csupán a külvárosi-kertvárosi övezetek vannak ezen kívül.

A táblázat adatainak értelmezéséhez tudni kell, hogy például a müncheni havibérlet átruházható (tehát nem személyhez kötött, mint a pesti), vagy hogy egy berlini bérlettulajdonos hétvégéken egész nap, hétköznap pedig este 8 óra után ingyen vihet magával egy felnőtt útitársat és három gyermeket is. A viszonylag magas nyugat-európai tarifáknál azt sem árt figyelembe venni, hogy Párizsban például 14 metróvonal szolgálja az utasok kényelmét, Madridban 13, Berlinben 9, de még Bécsben is öt. UGy