Emelkedhet a populista politikai döntések kockázata

A Fidesz mérséklődő támogatottsága emeli a populista politikai döntések kockázatát – idézte a Bank of America Merrill Lynch véleményét a Reuters annak kapcsán, hogy a nemzetgazdasági tárca vezetői több ízben felvetették az 2018-as választások előtti áfacsökkentés lehetőségét. A hírügynökség szerint a bennfentesek amiatt aggódnak, hogy ha a kétségbe nem vonható gazdasági eredmények nem tükröződnek hamarosan a következő választásra megfelelően jó közvélemény-kutatási adatokban, akkor Orbán Viktor kormányfő „hajlamos lehet arra”, hogy felhagyjon a költségvetési óvatossággal.

A kormány szerdán tárgyal a jövő évi büdzsé tervezetéről és máris hozott egy sor olyan döntést, amely inkább tekinthető a népszerűség növelése, mint a gazdaság megerősítése szempontjából hasznos intézkedésnek. Igaz, a hiánycél megtartása ezek ellenére nem kerül veszélybe.
A költekezést nagyrészt a társasági adó csökkentésének elhalasztása fedezi, amely mintegy 80 milliárd forinttal emeli meg a költségvetés jövő évi bevételeit.

Az intézkedés közvetlenül nincs hatással a választókra, hiszen leginkább a nagyvállalatok adókötelezettségeit csökkentették volna. Az adócsökkentést eredetileg 2015-re hirdették meg, ám az idei költségvetés benyújtásakor, tavaly ősszel úgy döntött a kormányzat: egy évvel elhalasztja, és 2016-ig tolja ki a bevezetés dátumát. Ma már szinte biztosra vehető, hogy az adócsökkentést jövőre sem vezetik be, hanem újabb módosítással 2017-es dátumra tesz ígértet a kormány.

Ma már egyre kevesebb szó esik az egykulcsos szja-ról, és a világrekord 27 százalékos áfa mérsékléséről is, majdhogynem az egyetlen adócsökkentés így a bankadó mérséklése lehet az eddigi bejelentések szerint – a 60 milliárd forintos jövő évi csökkentésre a kormány az EBRD-vel kötött megállapodásban vállalt garanciát. Ezen kívül még kiesést jelent a Quaestor-károsultak kártalanítása is: bár az erre a célra létrehozott alapot a pénzügyi szektor tölti fel, a befizetést leírhatják majd a társasági adóból, vagy – ha az erre nem elég, vagy nincs – a bankaadóból.

Így az évi, mintegy 20 milliárdosra becsült feltöltést, vagyis a kártalanítást végül az állam állja. A jövő évi büdzsében azonban ezek után is marad mozgástér: a tervezettnél jobban emelkednek az áfabevételek, a kamatok mérséklődése mintegy 50–60 milliárd forintot is hozhat, és ott van a társaságiadó-csökkentés elhalasztásán megspórolt 80 milliárd is. A kormány eközben egyetlen nagy vállalást tett: 600 milliárd forint értékben vállalt útépítéseket a következő évekre. Az egyelőre nem tisztázott, hogy jövőre ennek megkezdéséhez mekkora forráshoz van szükség, valószínű azonban, hogy nagyobb kiadással a program 2017–18-ban jár majd (ekkor azonban a várakozások szerint a rendelkezésre álló költségvetési források is nagyobbak lesznek).

A térítésmentes étkeztetés kiterjesztése (a bölcsődékben és óvodákban napi háromszori ingyenes étkezés a gyermekek 90 százalékának) a kormány szerint évi 10–11 milliárdba kerülhet, ám – mint arról beszámoltunk – valójában akár 30 milliárdig is felszaladhat majd a többletköltség. Ezen kívül Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter ígért még a 27 ezer legrosszabbul kereső kormánytisztviselőnek 30–50 százalékos béremelést, ez számításaink szerint mintegy legfeljebb 12 milliárdba kerülne a büdzsének.

Nem érzik az eredményeket

A kormányzat folyamatosan veszít a népszerűségéből, holott éppen most sikerült bizonyítania a világnak gazdaságpolitikája sikerességét – idézi fel a Reuters nemrég megjelent elemzésében, hogy mi vezethet el a népszerűséget szem előtt tartó gazdaságpolitikához. A költségvetés hiánya 3 százalék alatt van, az adósság, ha lassan is, de csökken, mérséklődnek az állampapírok hozamai, az adósságkockázati mutatók rekord alacsonyan voltak az év elején. Csakhogy az emberek nem érzik a jobb teljesítmény hatását, azt gondolják, az elit csak a saját gazdagodásával törődik. A hírügynökség emlékeztet, hogy a kormányfő népszerűségét megtépázták a vezető Fideszes politikusok luxus ingatlanjairól szóló tudósítások, de megemlítik az internetadó elleni tűntetéseket is, beszámolva az Orbán-Simicska konfliktusról is. Párhuzamba ezzel a Jobbik erősödését állítják, hiszen a párt egyrészt a választók 18 százalékának a bizalmát élvezi az Ipsos múlt havi felmérése szerint (miközben a Fidesz 21 százalékot), másrészt ők nyerték a tapolcai választást is.