Eredményeket hozott Japán élénkítő politikája

GDP-ADAT Az elmúlt 12 hónap leggyorsabb ütemével bővült a japán gazdaság az év első negyedévében, miután a GDP 0,9 százalékkal nőtt 2012 utolsó negyedéhez képest. Elemzők előzetesen 0,7 százalékos ütemmel számoltak. Évesített szinten a gazdaság 3,5 százalékkal nőtt az első negyedévben, ami szintén a leggyorsabb bővülési ráta az elmúlt egy évben.

A friss GDP-adat igazolást adhat a decemberben hatalomra jutott Abe Sindzó kormányfő gazdaságpolitikájának. A miniszterelnök neve után angolul abenomics-nak elkeresztelt politika lényege, hogy a kabinet jelentős állami beruházásokkal, illetve a jegybank monetáris könnyítésével helyezze tartós növekedési pályára a gazdaságot, amely az elmúlt másfél évtizedben sikertelenül küzdött a defláció ellen. A tokiói kormány ennek megfelelően januárban az éves magyar GDP majdnem kétszeresét kitevő, jórészt infrastrukturális beruházásokra vonatkozó élénkítő csomagot fogadott el. Április elején pedig a kormányfő által kinevezett új jegybankelnök arányaiban a világ legjelentősebb monetáris lazítását jelentette be, amelynek eredményeképpen a tervek szerint két év alatt mintegy 1,4 ezer milliárd dollárt pumpálnak a gazdaságba.

A GDP-adatban jelentős szerepet játszott, hogy a kormány élénkítő csomagjának hatására 0,9 százalékkal bővült a GDP mintegy 60 százalékát kitevő lakossági fogyasztás. A gazdaság bővülésének másik fő húzóereje az export volt, miután a kormány jengyengítő politikájának hatására a kivitel új erőre kapott.

A mostani GDP-adat abból a szempontból is jól jön a kormányzat számára, hogy megkönnyíti az áfa 2014 áprilisára tervezett bevezetését. A végső döntést mindenesetre majd csak a második negyedéves GDP-adat megjelenése urán jelenti be a kabinet, megvárva az újabb jelzést arra, hogy biztosan növekedési pályára állt a gazdaság.

Egyes szakértői vélemények szerint azonban meglehetősenkétséges, hogy a japán gazdaság mostani növekedési üteme hosszabb távon vajon fenntartható lesz-e. A szakértők aggasztó jelnek tartják azt is, hogy a cégek még mindig bizonytalanok a jövőt illetően. Ez azt eredményezte, hogy a vállalati költések a várt bővülés helyett 0,7 százalékkal visszaestek az első negyedévben.