"Minden kórház várat épített"

„A százméteres síkfutás utolsó tíz méterén nagyon meg kell nyomnia az egészségügynek azért, hogy minél több pénzt fel tudjon használni az idén záruló uniós ciklus fejlesztési forrásaiból” – fogalmazott egy, a témában tartott szimpóziumon Dózsa Csaba, a GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezető igazgatója.

A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) főigazgatója szerint ez – legalábbis a kórházi infrastrukturális beruházásoknál – talán sikerül is, de az is tény, hogy a 487 milliárd forintos forrásból nagyon sokat még nem is tudtak lehívni. Török Krisztina tájékoztatása szerint a sürgősségi ellátás fejlesztésére fordítható 34,6 milliárd forintból csak 10-et költöttünk el, itt az 53 projektből 30 valósult meg. Ennél is rosszabbak a mutatók a kórházi fejlesztéseknél, itt az 52 nyertesből 8 zárta le a projektet, és a 213 milliárd forintból 70-et használtak fel. Nem haladnak jól az úgynevezett életmódprojektek sem, az 1016 nyertes pályázó közül 293 fejezte be a munkát, így a 12 milliárdos forrásból csak 4,4 milliárdot hívtak le. OIyan nagy jelentőségű projektek, mint az onkológiai hálózat fejlesztése pedig még éppen hogy elindult. Itt a késedelem Dózsa Csaba szerint azért óriási baj, mert egy hatékonyabb onkológiai hálózattal emberéletek lennének megmenthetők.

A GYEMSZI főigazgatója szerint az elmúlt időszak tanulságait felhasználva sokkal tudatosabban kell felkészülni az új uniós fejlesztési ciklusra, azért is, mert az egészségügyre legfeljebb 90 milliárd forint jut. Ezért most, a kórházak igényeit, de az egészségügy stratégiai céljait is figyelembe véve, a GYEMSZI, mint az intézmények fenntartója fogja meghatározni a fejlesztési prioritásokat és helyszíneket. Míg az elmúlt időszakban „minden kórház várat épített”, most erre már nem lesz lehetőség – tette hozzá.

Augusztus végéig dolgozzák ki az intézményi fejlesztési terveket, úgy, hogy az orvos-szakmai vagy az építészeti-műszaki programokra, a technológiai és informatikai fejlesztésekre a legtöbb pénzt tudják megszerezni, nem kizárólag az egészségügyi, de például a környezetvédelmi vagy energiahatékonysági projektekből is.
Török Krisztina szerint nem elég a szakemberek itthon tartásáról gondoskodni, a kormányt meg kell győzni arról, hogy még több szakembert kell képezni. Emelni kell a képzési kvótát, fejleszteni az egyetemi infrastruktúrát, vagyis több orvost kell képezni.