Több pénzt várnak a bankoktól
A kormány kitart a 2013. évi GDP-növekedésre a Széll Kálmán Terv 2.0-ban adott 1,6 százalékos előirányzat mellett. Ezt a Költségvetési Tanács kockázatosnak minősítette, és a tartalékok emelését javasolta. A kormány ezt megfogadva 50 milliárd forinttal, 100 milliárd forintra növelte az országvédelmi alapot, így az általános tartalékkal együtt a növekedési kockázatot immár 200 milliárd forint fedezi. A kiadási oldalon az első változathoz képest további 120 milliárd forint áll mintegy 60 terület – minisztériumok és más intézmények – forrásigényeinek fedezésére.
A 170 milliárdos kiadásnövekedést a kormány két forrásból fedezi. Egyrészt az előzetes tervekben szereplő 130 milliárd forintról 280 milliárd forintra emeli a tranzakciós illetékre vonatkozó előirányzatot, másrészt a közszférában dolgozók közül azoknak, akiknek az állam a munkaadójuk, 62 éves korukban kötelező lesz nyugdíjba menni. Ez utóbbi a miniszter szerint mintegy 10–11 ezer főt – köztük jövőre állami alkalmazottá váló pedagógusokat – érinthet, és 20 milliárd forintos egyenlegjavulást eredményez.
A deficit-előirányzat 660 milliárd forint maradt, ez az összeg a GDP 2,2 százaléka (a hiány így jóval kisebb lehet, mint az Európai Bizottság által prognosztizált 2,9 százalék). A kamatfizetést nem tartalmazó elsődleges egyenleg már pozitív lehet, a GDP-arányos államadósság szintje pedig 2 százalékponttal 76 százalékra csökken. A kormány várakozásai szerint az idei visszaesés után jövőre már a beruházások és a lakossági fogyasztás is nőni fog, és javul a foglalkoztatottság is, a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma a várakozások szerint újra 3,9 millió fölé emelkedik. A beruházásoknak lendületet adhat az uniós pályázati forráslehívás bővülése, az összeg az idei 1,4 milliárd euróról 1,6–1,8 milliárd euróra emelkedhet.
A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvényjavaslat 3-400 milliárd forintos potenciális bevétellel számol, így csupán arról van szó, hogy a korábban tervezettnél nagyobb részt szednek be a törvénytervezetben szereplő összegből – magyarázta a miniszter. A 0,1 százalékos kulcson és a bázison nem változtatott a kormány, egy esetleges felső korlát életbe léptetéséről viszont intenzív tárgyalások folynak a Bankszövetséggel. A bankadó jövő évi kivezetésének szerdán meglebegtetett – és nagyjából 60 milliárd forintos bevételkiesést jelentő – tervéről is folynak még az egyeztetések. „Azt várom, hogy jó megoldást találjunk erre. A bankrendszernek fontos lenne, hogy egy évvel előbb kivezessük a bankadót” – fogalmazott Matolcsy György. A Bankszövetséggel ezenfelül egy növekedést segítő paktumról, egy új otthonteremtési csomagról és a pénzügyi tranzakciós illeték uniós bevezetéséről is egyeztet a kormány – tájékoztatott a miniszter.
A bankok terheinek növelése az elemzők szerint nem feltétlenül erősíti az amúgy is mérsékelt hitelezési aktivitást. „A növekedéshez hitel kell, nincs mese” – ismerte el Matolcsy György is, de leszögezte: a magyar gazdaság gyors ütemben áll át egy olyan modellre, amelyben a megtakarítások szerepe nő, a hitel súlya pedig csökken.
A költségvetés sarokszámait és fejezeti végszámokat július 13-ig, a részletes büdzsét pedig legkésőbb szeptember 23-án szavazhatja meg a parlament.
Kockázatot hordoznak az ambiciózus célkitűzések
Az egyik fő kockázatot a költségvetési javaslat 1,6 százalékos növekedési keretszáma jelenti – mondta a Világgazdaságnak Samu János, a Concorde makroelemzője, aki szerényebb, 0,8 százalékos GDP-növekedést valószínűsít 2013-ra. A másik kockázatot a tranzakciós illeték jelenti. Kérdéses, mekkora terhet hárítanak át a bankok, másrészt pedig hogy a nagy pénzforgalmat bonyolító cégek közül hány dönt úgy, hogy a hazai bankszektort kikerülve intézi utalásait.„A 2,2 százalékos hiány igen ambiciózus célkitűzés többek között azért is, mert az 1,6 százalékos GDP-növekedési feltételezésnek vannak lefelé mutató kockázatai és a részletekre – különösen a tranzakciós illetékből várható bevételre – vonatkozóan nem világos a kép” – mondta lapunknak Jobbágy Sándor, a CIB elemzője. Utóbbi adónemből a Széll Kálmán Terv 2.0-ban még 130–228 milliárd forintos éves bevételsáv szerepelt, most azonban a felső határt bőven meghaladó célkitűzést jelentett be a miniszter – emelte ki a szakember.
Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere is a tranzakciós adóval kapcsolatos új célokat emelte ki. A közgazdász szerint a kormány szavahihetősége kérdőjeleződött meg, mert egy nappal ezelőtt még azt jelentette be Orbán Viktor, hogy kivezetik a bankadót. A másik negatív üzenet, hogy ezzel a költségvetéssel nem fogunk tudni megállapodni a Nemzetközi Valutaalappal – vélekedett Bebesy.
„A 2,2 százalékos hiány igen ambiciózus célkitűzés többek között azért is, mert az 1,6 százalékos GDP-növekedési feltételezésnek vannak lefelé mutató kockázatai és a részletekre – különösen a tranzakciós illetékből várható bevételre – vonatkozóan nem világos a kép” – mondta lapunknak Jobbágy Sándor, a CIB elemzője. Utóbbi adónemből a Széll Kálmán Terv 2.0-ban még 130–228 milliárd forintos éves bevételsáv szerepelt, most azonban a felső határt bőven meghaladó célkitűzést jelentett be a miniszter – emelte ki a szakember.
Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere is a tranzakciós adóval kapcsolatos új célokat emelte ki. A közgazdász szerint a kormány szavahihetősége kérdőjeleződött meg, mert egy nappal ezelőtt még azt jelentette be Orbán Viktor, hogy kivezetik a bankadót. A másik negatív üzenet, hogy ezzel a költségvetéssel nem fogunk tudni megállapodni a Nemzetközi Valutaalappal – vélekedett Bebesy.-->
