A befektetők nehezen emésztik meg, hogy Matolcsy jöhet az MNB-be
A Raiffeisen Bank elemzői szerint irányított megszellőztetésről lehet szó, azaz a piac reakciójára kíváncsi a kormány. „Ha relatíve könnyen veszik a befektetők a hírt, az zöld jelzés a kormányzatnak” – vélekednek a Raiffeisen Bank elemzői. Emlékeztetnek, Orbán Viktor miniszterelnök korábban csak márciusra ígérte a jelölést. Orbán január végén Brüsszelben azt mondta, mindent megtesz annak érdekében, hogy megvédje Magyarországot a spekulációtól, ami az új elnök személyéhez kötődne.
A piaci szereplők továbbra is félnek attól, hogy Matolcsy nem konvencionális monetáris politikai eszközöket alkalmazhat, hiszen a fiskális politika vezetőjeként három éve unortodox politikát folytat. Peter Attard Montalto, a Nomura feltörekvő piacokért felelős közgazdásza szerint Matolcsy megválasztásával teljesen elveszhet a jegybank függetlensége. Elemzők többször is hangsúlyozták, hogy megrendülhet az MNB-be vetett bizalom, ha nem független elnök következik.
„Matolcsy jelölése erősen negatív fejlemény lenne, a miniszter kormánybeli súlya miatt a befektetők körében újraélednének a jegybank függetlenségével kapcsolatos aggodalmak” – vélekedett a Világgazdaságban korábban megjelent elemzésében Raffaella Tenconi. A Bank of America Merrill Lynch elemzője szerint Orbán Viktor eddigi jegybanki jelölései kiegyensúlyozottak voltak, és erős szakmai tapasztalattal bíró jelöltet valószínűsítenek. „Úgy véljük ugyanakkor, hogy az elmúlt hónapokban nőtt egy gyengébb jelölés valószínűsége, lehetséges ugyanis, hogy a gazdaság gyengélkedése nyomást gyakorol a miniszterelnökre, aki a választások közeledtével növekedést szeretne generálni” – írta Tenconi.
A nemzetgazdasági miniszter a múlt héten megpróbálta hűteni az aggodalmakat, ám nem tudta teljesen eloszlatnia a befektetők félelmét. Matolcsy a Wall Street Journalnak adott interjújában kijelentette, a monetáris politika nem lehet a sokkterápia eszköze. Szerinte az MNB-nek nem szabad pénzt nyomtatnia, és az adósságot sem finanszírozhatja.
Matolcsy az elmúlt hetekben többször is hangsúlyozta, hogy az MNB-nek olyan eszközöket kellene alkalmaznia, mint amilyeneket az Egyesült Államok jegybankjának szerepét betöltő Federal Reserve (Fed), a Bank of England (BoE) vagy az Európai Központi Bank (EKB) is bevetett a kilábalás érdekében. „Az EKB, a BoE és a Fed gyakorlatából elsősorban azok az elemek emelhetőek át, amelyek célja a bankrendszer olcsó közép- és hosszúlejáratú forrásokhoz jutásának elősegítése, és ezáltal a hitelezés támogatása” – vélekednek tanulmányukban a CIB Bank közgazdászai. Trippon Mariann és Jobbágy Sándor szerint a nem konvencionális jegybanki eszközök közül sok egyáltalán nem, vagy csak nagyon korlátozottan alkalmazható a hazai viszonyok között. „A nem körültekintő eszközválasztás komoly pénzügyi stabilitási kockázatokat rejthet magában” – vélekedtek.
Sokan attól is tartanak, hogy a kormány az MNB devizatartalékának felhasználásával szeretné élénkíteni a gazdaságot. A 33 milliárd eurós tartalékot azonban piaci sokkok és turbulenciák esetére tartja a jegybank. A világgazdasági válság kitörésekor például a tartalékok alacsony szintje miatt volt szükségszerű a Nemzetközi Valutaalaphoz fordulni. A CIB elemzői szerint a válság évei egyértelműen bizonyították, hogy a pénzcsapok bármikor elzárulhatnak, a tőkebeáramlás leállása, a bizalom elillanása bármikor a devizatartalékok apadását indíthatja el, ami önbeteljesítő jóslatként válságot idézhet elő. A devizatartalékok megcsapolása igen veszélyes ötletnek tűnik, kivéve természetesen azt az esetet, ha a tartalékokból külső adósságot fizetünk vissza.
A Világgazdaság értesülése szerint Matolcsy helyét Varga Mihály, IMF-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter veheti át. Ebbe az irányba mutat Lázár János, Miniszterelnökséget vezető államtitkár a Reuters hírügynökségnek adott kedd esti interjúja is. Lázár azt mondta, hogy Varga fontos posztot kaphat, és a kormányátalakítás kérdése márciusban eldől. Az államtitkár szavaiból akár az is következhet, hogy Varga kerülhetne az MNB élére, ugyanakkor a tárca nélküli miniszter már korábban azt mondta, hogy nem vállalná a jegybankelnöki felkérést.
Lázár János az interjúban hangsúlyozta, hogy Orbán Viktor körültekintően választja ki a jelöltet a jegybankelnöki tisztségre, mert nem akar drámai piaci reakciót. Szerinte nem az a kérdés, hogy az euró ára 300 forint alatt vagy felett van-e, hanem az, hogy a fizetőeszköz stabil maradjon. Az elmúlt időszak kormányzati megszólalásaiból látszik, hogy a kormánynak kényelmetlen a forint gyengülése.
A forint gyengülése elméletileg segíthetné a kilábalást, azonban Magyarországon a háztartások és az állam devizaadóssága miatt komoly kockázata van a forint esésének. Végső soron egy nagyobb forintesés mélyítheti a recessziót és felerősítheti a pénzügyi stabilitási kockázatokat.
Az NGM-ből az MNB-be költöznek
Balog Ádám, adóügyekért felelős helyettes államtitkár jó kapcsolatot ápol Matolcsy Györggyel. Balog Ádámnak közgazdasági és jogi diplomája is van. 2003-ban a PricewaterhouseCoopers könyvvizsgáló és gazdasági tanácsadó cégnél dolgozott adómenedzserként. Életrajza szerint azonban nem rendelkezik monetáris politikai tapasztalattal, a piacok viszont olyan alelnököt szerettek volna látni, akinek bankvezetési jártassága van.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.