A magyar euró bevezetése nehezebb lesz a görög válság miatt

Az ötszáz milliárdos pénzügyi csomag részleteivel kapcsolatban még lát nyitott kérdéseket. A magyar belépést az euróövezetbe azonban bizonyára komplikáltabbá teszi a görög válság. Bod Péter Ákos hétfőn este nyilatkozott a Duna Televízió Közbeszéd című műsorának. 
 
Akinek görög értékpapírja van, annak egy darabig nem kell aggódnia – nyilatkozta az elsősorban Görögországnak megszavazott nemzetközi pénzügyi segítségre utalva Bod Péter Ákos a Duna Televízió esti háttérműsorában. Az a valódi kérdés, hogy mi lesz az euróval, az európai pénzügyi-monetáris unióval, illetve bejut-e Magyarország a közös pénznembe – szögezte le a szakember.  

Emlékezetes: az EU pénzügyminiszterei hétfő hajnalban  500 milliárd euró értékű hitel- és hitelgarancia-keretet nyitásáról döntöttek, megsegítendő az esetleg fizetési nehézségekkel küzdő eurózóna-államokat.
 
Arra felvetésre, hogy ez a hatalmas garancia-keret nem csábítja e további könnyelműségre, a költségvetési politika további fellazítására az egyes tagállamokat, Bod Péter Ákos úgy reagált: ez egy rendkívül jól strukturált pénzalap, amit még csak véletlenül sem szabad segélynek tekinteni.
 
Egyelőre ötven milliárd euró áll készpénzben rendelkezésre. Amit később esetleg le lehet hívni – különféle garanciák fejében – azok kamatozó hitelek és garanciák lesznek. Görögországnak persze ez most jelentős segítség, hiszen a piacokon nem tudná felvenni a  lejárt hitelei visszafizetéséhez szükséges pénzmennyiséget – érvelt a szakember.
 
Felvetődnek azonban kérdések is: miből és hogyan áll majd össze a pénzügyi alap, mi lesz, ha ténylegesen le kell hívni belőle összegeket, s mi történik, ha egy nagyobb országgal következik be az, ami most Görögországgal majdnem megtörtént - mondta. 
 
Elképzelhető-e, hogy az euró visszaszorul az unió kemény magját alkotó országokba, emellett létrejön egy külön mediterrán és külön egy visegrádi térségbeli valuta? – hangzott a Közbeszéd felvetése. Bod Péter Ákos túlzottan előrefutónak és részben spekulatívnak nevezte az elmúlt napokban erre vonatkozóan előkerült felvetéseket. „Az ötszázmillió ember, aki az eurózónában él, óriási gazdasági erő; nem fogják hagyni, hogy ez a kötelék csak úgy szétessen” – mondta.
 
Az viszont valós kérdés meglátása szerint, hogy miként lehet elérni a közös valuta pénzügyi hátterét. „Az elég rendkívüli állapot, hogy a tizenhat euró-ország mindegyikének külön költségvetése és külön pénzügyminisztere van, némely országban az adatokkal nem bánnak elég precízen, hamisítgatnak, nem gazdálkodnak eléggé feszesen” – mondta az egyetemi tanár.
 
A probléma megoldására egyik lehetőség – ami szerinte a legkevésbé valószínű –, hogy ne legyen közös uniós pénz. A másik – valószínűbb – forgatókönyv, hogy megadják a pénzügyi támogatást a bajba jutott országoknak, de szigorítanak a feltételeken. Egyértelmű, hogy ha a görögök betartották volna a stabilitási paktumot és a maastrichti belépés feltételeit, akkor nem kerülhettek volna a mostani krízishelyzetbe – mondta. 
 
Megjegyezte: igazi „mediterrán veszély” nem létezi. Hiszen a görög államadósság valóban magas – az ország nemzeti jövedelmének közel százhúsz százaléka – , ám a sokat emlegetett Spanyolország esetében a hiány aránya harmadannyi. „Feszesebben kell gazdálkodni” – szögezte le az egyetemi oktató.
 
A görög válság megnehezíti a magyar eurócsatlakozást? – hangzott a Duna Televízió kérdése. Bod Péter Ákos szerint minden bizonnyal. Ezek után ugyanis egy-egy ország  adatait „nagyon megnézik” majd. A magyar államadósság most nyolcvan százalékon áll, az uniós kívánalom a nemzeti jövedelem hatvan százaléka lenne.
 
Évek alatt kemény munkával le lehet dolgozni ezt a különbözetet, de arra most nem számíthatunk, hogy ha jó úton haladunk a cél felé, a teljesítésig hátralévő éveket „elengedik” az eurózónába való belépésünk előtt – szögezte le Bod Péter Ákos a Duna Televízióban.