Világgazdaság Online

Az uniós tagországok közül jelenleg csak Málta 54,9 százalékos foglalkoztatottsági szintje alacsonyabb a magyarnál, míg Olaszország 57,9 százalékos, illetve Románia 59,2 százalékos értéke áll hozzá a legközelebb.

Magyarországon 2009-ben a 15–64 éves férfiak 61,1 százaléka, a nőknek a fele volt foglalkoztatott, azonban így is a férfiak foglalkoztatottsága mutatott nagyobb elmaradást az uniós átlagtól.

A vizsgált időszakban a 15–74 éves foglalkoztatottak száma éves átlagban 3,78 millió fő volt, 98.000-rel kevesebb az egy évvel korábbinál.

A 15–64 éves korosztályba 3,75 millió foglalkoztatott tartozott, az erre a korcsoportra számított foglalkoztatási ráta így 55,4 százaléknak felelt meg. Ez 9,4 százalékponttal maradt el az Európai Unió 27 tagországára publikált átlagtól.

Az úgynevezett „legjobb munkavállalási korúak”, vagyis a 25–54 évesek 72,9 százaléka volt foglalkoztatott 2009-ben, ami azonos az egy évvel korábbival, és 5,4 százalékponttal maradt el az Európai Unió (EU) 27 tagországának átlagától.

Az uniós viszonylatban igen kedvezőtlen magyar foglalkoztatási ráta egyik oka az alapfokú iskolai végzettségűek rendkívül alacsony munkaerőpiaci jelenléte - olvasható a KSH jelentésében. Magyarországon a 15–64 éves alapfokú iskolai végzettségűeknek csak 25,7 százaléka minősült foglalkoztatottnak 2009-ben, míg az EU-27 átlaga 46,2 százalék volt.

Tavaly a legnagyobb létszámveszteséget a feldolgozóipar szenvedte el, ahol egy év alatt 58 ezer fővel - 6,8 százalékkal - csökkent a foglalkoztatottak száma. A nagyobb létszámleadó gazdasági ágak közé tartozott még az építőipar (6 százalékkal) és a kereskedelem (5 százalékkal).

A részmunkaidős foglalkoztatottak létszáma 17,3 százalékkal - 31 ezer fővel - nőtt, jórészt a gazdasági okokból bekövetkező rövidített munkaidős foglalkoztatás elterjedése miatt. A 15–64 éves foglalkoztatottak 5,2 százaléka - közel kétharmaduk nő - dolgozott 2009-ben ilyen módon, míg az EU-27 átlaga 18,2 százalék volt.

Tavaly a munkaerő-felmérés alapján a 15–64 éves munkanélküliek száma éves átlagban már 420 ezer volt, 92 ezerrel - 27,8 százalékkal - több, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta a 2008. évi 7,9 százalékról 10,1 százalékra emelkedett az elmúlt évben, ami 1995 óta a legmagasabb érték.

A KSH legfrissebb adatai szerint a 2009. november-2010. januári időszakban a 15-74 éves foglalkoztatottak száma 3 millió 750 ezer, a munkanélkülieké 456 ezer fő volt, ami 10,8 százalékos munkanélküliségi rátát jelentett.

Magyarország a 2009 második negyedévi adatok alapján az uniós átlagnál magasabb munkanélküliség jellemezte országok közé tartozik. Hasonló szintű a munkanélküliség Svédországban, Portugáliában és Finnországban.

A friss munkanélküliek - azaz azok aránya, akik kevesebb mint egy éve kerestek állást, 51,6 százalékról 57 százalék nőtt tavaly, míg a tartósan, legalább 1 éve állást keresők aránya 48,4 százalékról 43 százalékra csökkent.

A KSH adatai szerint a 15–64 éves magyar népesség 38,5 százaléka volt inaktív 2009 második negyedévében, ami 9,6 százalékponttal magasabb, mint az EU-27 átlaga.