A multik szerint Magyarország stagnál
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságOrszágstratégia-alkotás, a korrupció elleni küzdelem, az oktatás reformja, átláthatóbb adórendszer, a kis- és középvállalati (kkv-) szektor erősítése – többek között ezek a javaslatok szerepelnek a Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) legfrissebb országjelentésének ajánlásaiban. Az Európai Gyáriparosok Kerekasztalának (ERT) magyarországi szervezete, amely a legnagyobb itteni multinacionális befektetőket tömöríti, 1998 óta készít értékelést az ország gazdasági fejlettségének az állapotáról. A HEBC-tagok összesített árbevétele megközelíti az évi 1700 milliárd forintot, a foglalkoztatottak száma pedig a 18 ezret.
Az idei jelentés, amelyet tegnap mutattak be Budapesten, a fenntartható versenyképesség témáját járja körül, és megállapítja, hogy Magyarország esetében elhúzódó recesszióra lehet számítani, jó esetben stagnál a gazdaság. Ennek egyik alapvető oka, hogy a külső és a belső adósság jelentősen magasabb, mint a környező országokban.
A gazdaság fejlődésével kapcsolatos kilátásokat a jelentésnél derűlátóbban ítélte meg az eseményen jelen lévő Martonyi János külügyminiszter. Szerinte az idén 1,5 százalékos növekedéssel számolhat Magyarország. Hozzátette: az ország túl van az államcsőd veszélyén. A HEBC javaslatai egybecsengenek az új kormányzati célokkal, beleértve a korrupció és a bürokrácia visszaszorítását, amiben az utóbbi nyolc évben jelentős volt a visszalépés – tette hozzá. Megjegyezte, hogy a kkv-szektor erősítésében nagy ugyan az ország elmaradása, az adórendszer egyszerűsítése, a társasági adó ennek a szegmensnek kedvező változtatása viszont javíthat a helyzeten.
A HEBC tagjai szerint a gazdaságnak ösztönzést adhatna, ha további működőtőke-befektetésekre lehetne számítani. Ezek növekedési üteme is lassul azonban, a teljes befektetői világ lassú felépülése miatt. A befektetőknél emiatt még jobban számíthat a hosszú távú tervezhetőség.
Fontos – az ország erősségeire fókuszálva – azoknak a területeknek a kijelölése is, ahol Magyarország vezető szerepet tölthet be, akár természeti, földrajzi adottságaiból eredően, akár ágazatspecifikusan – emelte ki hozzászólásában Csorba Zoltán, a Suez Environnement Hungária ügyvezető igazgatója. Szabó Tamás, az SKF Magyarország vezérigazgatója az oktatás fontosságát hangsúlyozta, amelyben ugyancsak csökkent a versenyelőnyünk. Úgy látja, a terület reformjánál most már komolyan figyelembe kell venni a tényleges piaci igényeket, hogy mielőbb megszüntethető lehessen a mostani mérnökhiány.
A Magyarországéhoz hasonló méretű országok számára a jövőben felértékelődik az együttműködés – hangoztatta Pécsi-Szabó Miklós, az OMV Hungária ügyvezető igazgatója. Szükségesnek véli a belső együttműködést is, vagyis a központi lépések társadalmi támogatását. A mostani irányításnak előnyt jelenthet a kétharmados többség, mert nem kell folyamatosan a konszenzust keresni, de a lényeg végső soron a megvalósítás mikéntjében rejlik.
A HEBC-jelentés felveti még, hogy csökkenteni kell a kormányzati foglalkoztatást, ez ugyanis aránytalanul nagy terhet ró a gazdaságra. Meg kell oldani ugyanakkor azt is, hogy az innen felszabaduló munkaerőnek legyen felvevőpiaca a privát szférában.
Külön fejezet szól a jövő évi EU-elnökség nyújtotta lehetőségről, ennek kapcsán az ajánlás kiemeli: érdemes erőfeszítéseket tenni arra, hogy az ott vállalt szereppel az eddigiektől eltérő módon helyezzük el Magyarországot Európa térképén.
Vélemények a multik magyarországi leányvállalatainak vezetőitől
Ablonczy BalázsSAP Hungary
„Fontos, hogy növekedjen a lakosság fogyasztása is, ehhez biztos fizetés és megtakarítások szükségesek. Ebben segíthet az adórendszer átalakítása. A versenyképesség javításához Magyarország esetében már nincs mód a hitelalapú gazdaságélénkítésre, az államháztartási hiányt nem lehet tovább növelni, csökkentéséhez viszont az adóterheket sem lehet tovább emelni. A mostani felmérések szerint az ország a negyvenvalahanyadik helyen áll Európa versenyképességi térképén, adottságai alapján viszont ott kellene lenni az első húszban.”
Ferenczi Tamás
BT Magyarország
„A legfontosabb feladat a fenntartható versenyképesség felté-teleinek megteremtése. Mivel az ország legértékesebb erőforrása az emberekben és az oktatásban rejlik, a magyar gazdaságra ösztönző hatással lenne, ha humántőkét igénylő műkö-dőtőke-befektetések érkeznének az országba. Ehhez szükség van a munkaerő-piaci igények felmérésére azért, hogy optimális képzési struktúra alakulhasson ki. Az oktatás fejlesztése mellett a járulékok csökkentése, az infrastruktúra javítása, az adórendszer egyszerűsítése is hozzájárulhat a versenyképesség javításához.”
Mészáros Zoltán
Philips Magyarország
„Az ország versenyképességi helyzete a környező államokhoz képest az elmúlt években jelentősen romlott. Még mindig vannak azonban olyan területek, ahol az országnak komoly lehetőségei vannak, ilyen a logisztika. A növekedés szempontjából fontos feltétel az átláthatóság és a kormányzati lépések kiszámíthatósága, fontos időben tudni, hogyan alakul a következő időszak törvényalkotása, az adózás. Vannak feladatok, amelyek nehezebbnek és hosszabban valósíthatók meg, ezek egyike az oktatás, amelybe jó lenne ismét visszahozni a technikusképzést.”
Takács János
Electrolux Hungary
„A magyar államadósság az egekben, a lakosság eladósodott, rövid távon ezért elsősorban az export lehet a kitörési pont, ehhez növelni kell a foglalkoztatási rátát, rendbe kell tenni a szakmunkásképzést, csökkenteni a munkaerőre rakodó adó- és járulékterheket, hogy az ország régiós szinten versenyképes maradhasson. A jövőben nem szabad azt a hibát elkövetni, hogy az állami támogatások, az uniós források ad hoc módon osztogatottak legyenek. Ezeket a forrásokat csak olyan célokra lehessen fordítani, ahol a legtöbb munkaerő, a legtöbb bevétel teremtődik.”
Andrea Zambelli
Nestlé Hungária
„Ki kell jelölni a prioritásokat, az erősségekre kell koncentrálni, ily módon megőrizhető a versenyképesség és fenntartható
a fejlődés. Ennek érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a munkaerőpiacra, hiszen a siker kulcsa a tapasztalt és szakképzett emberekben rejlik. Magyarország méretéből és gazdasági súlyából adódóan nem hasonlítható össze Európa vezető államaival, ugyanakkor egy magas szintű oktatási rendszer kialakításával a környező országokkal szemben versenyelőnyre tehet szert. Az ország stratégiai céljainak széles körű támogatása már félsiker.”
SAP Hungary
„Fontos, hogy növekedjen a lakosság fogyasztása is, ehhez biztos fizetés és megtakarítások szükségesek. Ebben segíthet az adórendszer átalakítása. A versenyképesség javításához Magyarország esetében már nincs mód a hitelalapú gazdaságélénkítésre, az államháztartási hiányt nem lehet tovább növelni, csökkentéséhez viszont az adóterheket sem lehet tovább emelni. A mostani felmérések szerint az ország a negyvenvalahanyadik helyen áll Európa versenyképességi térképén, adottságai alapján viszont ott kellene lenni az első húszban.”
Ferenczi Tamás
BT Magyarország
„A legfontosabb feladat a fenntartható versenyképesség felté-teleinek megteremtése. Mivel az ország legértékesebb erőforrása az emberekben és az oktatásban rejlik, a magyar gazdaságra ösztönző hatással lenne, ha humántőkét igénylő műkö-dőtőke-befektetések érkeznének az országba. Ehhez szükség van a munkaerő-piaci igények felmérésére azért, hogy optimális képzési struktúra alakulhasson ki. Az oktatás fejlesztése mellett a járulékok csökkentése, az infrastruktúra javítása, az adórendszer egyszerűsítése is hozzájárulhat a versenyképesség javításához.”
Mészáros Zoltán
Philips Magyarország
„Az ország versenyképességi helyzete a környező államokhoz képest az elmúlt években jelentősen romlott. Még mindig vannak azonban olyan területek, ahol az országnak komoly lehetőségei vannak, ilyen a logisztika. A növekedés szempontjából fontos feltétel az átláthatóság és a kormányzati lépések kiszámíthatósága, fontos időben tudni, hogyan alakul a következő időszak törvényalkotása, az adózás. Vannak feladatok, amelyek nehezebbnek és hosszabban valósíthatók meg, ezek egyike az oktatás, amelybe jó lenne ismét visszahozni a technikusképzést.”
Takács János
Electrolux Hungary
„A magyar államadósság az egekben, a lakosság eladósodott, rövid távon ezért elsősorban az export lehet a kitörési pont, ehhez növelni kell a foglalkoztatási rátát, rendbe kell tenni a szakmunkásképzést, csökkenteni a munkaerőre rakodó adó- és járulékterheket, hogy az ország régiós szinten versenyképes maradhasson. A jövőben nem szabad azt a hibát elkövetni, hogy az állami támogatások, az uniós források ad hoc módon osztogatottak legyenek. Ezeket a forrásokat csak olyan célokra lehessen fordítani, ahol a legtöbb munkaerő, a legtöbb bevétel teremtődik.”
Andrea Zambelli
Nestlé Hungária
„Ki kell jelölni a prioritásokat, az erősségekre kell koncentrálni, ily módon megőrizhető a versenyképesség és fenntartható
a fejlődés. Ennek érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a munkaerőpiacra, hiszen a siker kulcsa a tapasztalt és szakképzett emberekben rejlik. Magyarország méretéből és gazdasági súlyából adódóan nem hasonlítható össze Európa vezető államaival, ugyanakkor egy magas szintű oktatási rendszer kialakításával a környező országokkal szemben versenyelőnyre tehet szert. Az ország stratégiai céljainak széles körű támogatása már félsiker.” -->
