Aláírták az Audi-szerződést - mennyi az állami támogatás?

Mekkora állami támogatást kap az Audi az egyedi kormánydöntésű komplex támogatási forma (EKD) keretében, milyen összetételben és milyen feltételekkel – többek között ezek a részletek szerepelnek abban a dokumentumban, amelyet tudomásunk szerint a múlt hét végén láttak el kézjegyükkel a felek. A végleges döntés a jövő heti kormányülésen születhet meg.

Ezzel az utóbbi két és fél évben bejelentett három nagy autóipari beruházás közül kettőnek – az Audinak és a Mercedesnek – már meglesz a hivatalos támogatási szerződése. A GM-ében még mindig vannak nyitott kérdések, ezért – a korábbi tervekkel ellentétben – nem egy időben dönt erről és az Audi-csomagról a kormány. Sorrendben egyébként az első a Mercedes kecskeméti gyárának a szerződése volt: a projektről a megállapodást 2008 júniusában jelentették be, még a Gyurcsány-kormány idején. A Daimler 800 millió eurós zöldmezős beruházással 2500 új munkahelyet teremt, amelyhez munkahelyenként 8,8 millió forintot kap komplex állami támogatás formájában, vagyis összesen durván 22 milliárdot. A General Motors – amelynek magyarországi terveit két nappal az Audié előtt, tavaly szeptemberben jelentették be – 500 millió eurós beruházással megduplázza magyarországi termelését és szentgotthárdi üzeme foglalkoztatottainak számát. A fejlesztés közvetlenül csaknem 1000 új munkahelyet teremt. Az állam 7,5 milliárd forinttal támogatja a beruházást, munkahelyenként 9,38 millióval.

Nem ismert ugyanakkor még az az összeg, amelyet az Audi a mintegy 900 millió eurós győri fejlesztéséhez kap az államtól. A német cég 2013-ig közvetlenül 1800 munkahelyet hoz létre. Lapunk úgy tudja , hogy a német autóipari óriás számára nyújtott, pénzben kifejezhető támogatás összege 11 milliárd forintnyi lehet, azaz munkahelyenként valamivel több mint hatmilliót kap. Ez több, mint a kormány által többször emlegetett ötmilliós limit. Igaz, a politikai egyezség és a bejelentés a beruházásról még az előtt született meg az Audival, hogy az Orbán-kormány deklarálta volna: az EKD típusú szerződésekkel teremtett munkahelyekért legfeljebb ötmillió forint támogatást kíván adni. S tegyük hozzá: a kormány alkupozíciója nem volt a legjobb a tavaly szeptemberi bejelentés előtt. Úgy tudjuk ugyanis, az Audi többé-kevésbé már lemondott arról, hogy a beruházást Magyarországra hozza, mégpedig azért, mert a Bajnai-kormány csupán nagyon csekély állami támogatást ajánlott számára.

Az említett támogatások mellett számos egyéb segítséget is kapnak a befektetők mind a kormánytól, mind pedig a helyi szereplőktől. A kormány egyebek között arra is kötelezettséget vállal, hogy autópálya-lehajtót épít a gyárhoz, illetve az Audi számára a helyi egyetemen speciális szakképzést indítanak. Információink szerint mind állami, mind helyi önkormányzati szinten több fejlesztést is beígértek. Igaz, ezek jórészt olyanok, amelyekre előbb-utóbb amúgy is sort kerítenének. Szakértők és a tárgyalásokat ismerők szerint ha mindezeket megpróbálják számszerűsíteni, akkor végül is az Audi számára összességében felkínált támogatás intenzitása (a befektetéshez viszonyított támogatási arány) nagyjából megegyezik majd azzal, amelyet a Mercedes kapott.

Két vonulat volt, az egyik, hogy valahol Nyugat-Európában hozzák létre azt, s ebben a variációban Németországnak és Portugáliának „állt a leginkább a zászló”.

A kelet-európai helyszínek között Magyarország az első perctől kezdve potenciális jelölt volt, s a projektről már akkor levegőben lógott a döntés, amikor a Mercedes elhatározta, hozzánk jön. 2009 közepe táján jutottak el az Audi döntéshozói odáig, hogy specifikálták a konkrét projektet, amelynek nyomán magyar részről kidolgozhatták az EKD-ajánlatot, amely akkor még nagyon keveset kínált az autógyártónak – durván a harmadát annak, amenynyit a Mercedes kapott.

Két vonulat volt, az egyik, hogy valahol Nyugat-Európában hozzák létre azt, s ebben a variációban Németországnak és Portugáliának „állt a leginkább a zászló”.

A kelet-európai helyszínek között Magyarország az első perctől kezdve potenciális jelölt volt, s a projektről már akkor levegőben lógott a döntés, amikor a Mercedes elhatározta, hozzánk jön. 2009 közepe táján jutottak el az Audi döntéshozói odáig, hogy specifikálták a konkrét projektet, amelynek nyomán magyar részről kidolgozhatták az EKD-ajánlatot, amely akkor még nagyon keveset kínált az autógyártónak – durván a harmadát annak, amenynyit a Mercedes kapott. Audi-beruházás: kronológia - 2009 közepe: az Audi konkretizálja a fejlesztést

- 2010. év eleje: a Bajnai-kormány elkészíti EKD-ajánlatát

- 2010. február: megszakadnak a tárgyalások

- 2010. március: az Audi tárgyalásokat kezd az akkor még ellenzéki Fidesz gazdaságpolitikusaival

- 2010. szeptember 23.: Orbán Viktor kormányfő és Rupert Stadler, az Audi AG igazgatótanácsának elnöke Budapesten bejelenti az Audi-beruházást

- 2010. november 5.: Szíjjártó Péter bejelenti, a kormány hamarosan dönt az Audi támogatási csomagjáról

- 2011. január 27.: Matolcsy György közli, elhárult az utolsó akadály is az Audi projektjének az útjából, miután Brüsszel jóváhagyta a Natura 2000 keretében az Audi beruházására álló terület átminősítését

- 2011. február 11.: a kormány kiemelt projektté nyilvánította az Audi-beruházást (ez főként az engedélyek stb. megszerzésének gyorsítását jelenti)

- 2011. február 13.: a Matolcsy-féle minisztérium közleményben tudatta: még nem született kormánydöntés az Audi-csomagról

- 2011. március 11.: mind magyar, mind német részről parafálták az Audi támogatási szerződését

- 2011. március 23.: jó esélylyel a kormányülés elé kerül az Audi-csomag -->