Alig kapnak munkát az idősek Magyarországon

A romló gazdasági mutatók mellett a leszakadás ténye a foglalkoztatási adatokon különösen látszik – hangoztatta csütörtökön Hárs Ágnes a könyv bemutatóján. A TÁRKI kutatója kiemelte, hogy 2006-ig emelkedett a GDP, növekedett a reálkereset, azóta viszont minden gazdasági mutató romlik, megemelkedett a munkanélküliség. A foglalkoztatásban nagy az elmaradás az európai unió átlagos szintjétől.

Hárs Ágnes arra figyelmeztetett, hogy a magyarországi foglalkoztatás emelkedése részben a közmunkának köszönhető, ami viszont nem tekinthető igazi foglalkoztatásnak a kutatások szempontjából. A statisztikát kismértékben (0,5-1 százalékkal) javítja a külföldön munkát vállalók száma is. A migrációt erősíti a bérkülönbség, a bizonytalanság, a megszorítások, a szociális ellátatlanság, valamint az iskolarendszer és az egészségügy állapota is. A külföldi munkavállalást a gazdasági helyzet kedvező változása szoríthatja vissza.

Igen magas a 15-24 éves korosztályban a munkanélküliség.  A 25-29 évesek körében is egyre nehezebb a munkaerőpiacra történő belépés, mindkét korosztály esélye romlik. Nehezebb elhelyezkedni az alacsony képzettségűeknek (amit erősíthet a szakképzési reform is), s nehezebb a férfiaknak is az uniós foglalkoztatási szinthez képest. Magyarországon az átlaghoz képest jobb helyzetben van a 25 és 54 év közötti korosztály és a képzettebbek, főként a magasan kvalifáltak foglalkoztatási aránya.

Rendkívül alacsony az időskori foglalkoztatás – hangsúlyozta a Kézdi Gábor. A Közép-európai Egyetem (CEU) docense és a Közgazdaságtudományi Intézet tudományos főmunkatársa szerint az 55-64 éves népesség 34 százaléka foglalkoztatott Magyarországon (utolsó előtti hely), míg ez az átlag az OECD országaiban 52 százalék. Ebben a tekintetben Magyarország (Lengyelországgal holtversenyben) csak Törökországot előzi meg. Ennek egyik oka, hogy a magyar nyugdíjak tipikusan nem alacsonyabbak, mint az 50 év felett elérhető munkajövedelmek. A magyar 50-69 éves népesség készségszintje (memória, gondolkodási sebesség, számolási készség) az európai eloszlás alsó közepén található. Munkavállalásukat nehezíti egészségi állapotuk is. A krónikus betegségekben, a napi tevékenységekben való korlátozottságban, az elhízásban és az egészségi állapot szubjektív megítélésében a magyarok a rosszabbak között vannak. A magyarok az objektív tesztek alapján (tüdőkapacitás, általános erőnlét) a legrosszabbak között szerepelnek, csakúgy mint a depresszió tekintetében.

A foglalkoztatásbeli lemaradás az alacsony készségszintű és rossz egészségi állapotú népesség esetében jelentős, mivel a magas készségszintű és jó egészségi állapotú idősödő népesség foglalkoztatásában Magyarország nincs lemaradva. Ezért a kormányzatnak, ha a foglalkoztatás növelése a célja a készségek és az egészségi állapot javítására kellene tenni lépéseket – emelte ki Kézdi.