Világgazdaság Online

Bár a célkitűzéseket jónak ítélte az ÁSZ, a rendelkezésre álló összeg és a szükséges források közt nagyságrendi különbségek vannak. Az energiagazdálkodás hatékonyságát gyengítik a hatásköri átfedések, a jogszabályok elégtelenségei és az önkormányzatok adatszolgáltatási hiányosságai.

Domokos László ÁSZ-elnök és Varga Sándor főigazgató-helyettes elmondták: a tizenkét éves cselekvési terv az energiahatékonysági intézkedések megvalósításának összes beruházási igényét 2295-2870 milliárd forintra becsülte. Az állami támogatás lehetséges mértéke még bizonytalan, egy rendkívül tág, 230 és 860 milliárd forint közti összeget vár az ÁSZ. De annyi már most biztos, hogy ha a legkisebb állami támogatásra lesz szükség, akkor is nagyságrendi az elmaradás: a források közt egyetlen tételt számszerűsítettek, az uniós forrásokból származó mindössze 38 milliárd forintot. Egyébként is nehezíti a végrehajtást, hogy a lebonyolítás szervezeti rendszere túl sok szereplős, a megbízások és a finanszírozás szabályai gyakran változtak, és elégtelen volt a koordináció is.

A számvevőszéki vizsgálat másik tárgya az önkormányzatok energiagazdálkodása volt. A legnagyobb problémát a jogszabályok elégtelensége jelenti, mivel bár az önkormányzati törvény több pontján is meghatározza az önkormányzatok feladatait, a végrehajtás módjáról, területeiről és tartalmáról nincs részletes szabályozás. Így az önkormányzatok saját értelmezésük szerint igyekeznek megfelelni a törvényi előírásoknak. Az előrelépés az önkormányzatok energiatakarékosságában felemás.

A felhasználás mértéke folyamatosan csökken, 2004 óta már 14 százalékkal, de a kiadások ennél nagyobb mértékben nőnek. Az elmúlt hat évben összességében 32, de például a fűtés esetében negyven százalékkal nőttek az önkormányzatok kiadásai.
Az ÁSZ mindkét esetben további javaslatokkal élt, mit kéne tenni egy elfogadhatóbb jövőképért. Az önkormányzatoktól pontosabb adatszolgáltatást és gazdaságosságot kértek, valamint a helyi szervezetek bevonását a monitoringrendszerbe és a környezetvédelmi szempontok beépítését a tervekbe. A kormány feladata a megfelelő jogi háttér megalkotása kell, hogy legyen, továbbá a szervezeti háttér kialakítása, a feladatok összehangolása, és számszerűsíthető, mérhető pályázati célok meghirdetése.