Világgazdaság Online

Athén számára jelenleg az a legfontosabb, hogy lélegzetvételnyi időhöz jusson a pénzügyi konszolidációs lépések keresztülvitele érdekében – szögezte le tegnapi budapesti látogatása során a görög kormányfő. George Papandreu kedden Bajnai Gordon magyar kormányfővel folytatott eszmecserét a fiskális kiigazítás hazai tapasztalatairól, illetve a regionális és uniós szintű magyar–görög együttműködés jövőbeni lehetőségeiről.
Az euróövezeti pénzügyminiszterek hétfő esti tanácskozása kapcsán Papandreu rámutatott, hogy még nem született meg a végső döntés, de a jövő heti uniós csúcson ez várhatóan megtörténik. A kormányfő szavai szerint Görögországnak elsősorban nem pénzsegélyre van szüksége a többi euróövezeti tagállam részéről, hanem egy olyan uniós mechanizmusra, amely szükség esetén védelmet képes nyújtani a piaci spekulációk ellen, és biztosítja a nehéz helyzetbe került tagállam számára, hogy finanszírozható feltételek mellett juthasson hitelhez. Papandreu ugyanakkor a válság kapcsán a pénzügyi cégek, illetve a piacok működésének átláthatóbbá tételét sürgette mind uniós, mind globális szinten. Ehhez egyébként minden káros hatása mellett is kiváló alkalmat nyújt szerinte a válság, amelynek a pillanatnyi intézkedések mellett hosszabb távra szóló, felelősségteljes döntéseket is ki kell kényszeríteni Európa és a világ vezetőiből.
A magyar válságkezelési tapasztalatok alapján Bajnai is a piaci bizalom megőrzésének fontosságát, illetve a szolidaritás jelentőségét emelte ki. Ez utóbbi uniós szinten egyfelől az EU egészének segítségnyújtását jelenti valamely ország bajba kerülése esetén, másfelől viszont azt is feltételezi, hogy az egyes tagállamok mindent megtesznek a pénzügyi fegyelem érdekében, ezzel erősítve az EU egészének hitelességét.
Azt mindenesetre továbbra sem lehet pontosan tudni, hogy szükség esetén milyen feltételekkel nyújtana segítséget Görögországnak az EU. Az euróövezet után tegnap a huszonhetek pénzügyminiszterei is tanácskoztak az ügyről, ám mindössze annyit közöltek, hogy megállapodtak az esetleg szükségessé váló támogatás „technikai részleteiről”. Valószínűnek tűnik, hogy az európai kormányok nem garanciavállalással, hanem kétoldalú kölcsönökkel támogatnák Athént, de nem világos, hogy pontosan mi válthatná ki a beavatkozást, illetve mekkora összegről, mekkora kamatról és egyéb feltételekről lenne szó.
Emiatt az elemzők meglehetősen visszafogottan kommentálták a pénzügyminiszteri találkozó eredményeit. Aláhúzták azt, hogy a bizonytalanság nem oszlott el, továbbra is válságos Görögország pénzügyi helyzete, és az európai kormányok a jelek szerint inkább csak „drukkolnak” a sikerért, ahelyett hogy határozott lépéseket tennének. Általános várakozás szerint akkor kerülhetne sor az európai hitelprogram beindítására, ha a görögök nem tudnák a piacokról elviselhető feltételekkel előteremteni a május közepéig szükségessé váló 8-10 milliárd eurót.
Ellentmondó nyilatkozatok láttak napvilágot arról is, hogy a jövő heti EU-csúcsértekezleten születnek-e további döntések az ügyben. Jean-Claude Juncker luxemburgi pénzügyminiszter szerint igen, Ulrich Wilhelm német kormányszóvivő szerint viszont nem. Jan Kaes De Jager holland pénzügyminiszter mindenesetre érzékeltette, hogy – az IMF-nél szokásos módon – kemény gazdaságpolitikai előírásokhoz kötnék a hitelek folyósítását, a kamatszint pedig nem lenne túlságosan alacsony, mert különben Athén nem érezne késztetést arra, hogy visszatérjen a pénzpiaci finanszírozáshoz. JK–TG