Az EU és mi - Közelebb kerültünk a pénzbefagyasztáshoz
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságFennáll a lehetősége annak, hogy javasolni fogjuk a Magyarországnak szánt kohéziós források kifizetésének felfüggesztését jövő év januárjától – mondta el tegnap az Ecofin-ülés után Olli Rehn. Az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa utalt arra: ez az eshetőség abban az esetben merülhet fel, ha Magyarország nem tesz még az idén lépéseket a költségvetési hiánycélok betartására, és így nem lesz képes az EU által elvárt mértékben lefaragni a deficitet.
Rehn egyúttal bejelentette, az Ecofin, a pénzügyminiszterek tanácsa rábólintott az Európai Bizottság január 11-i ajánlására. Ezzel kimondta: Magyarországnak a tanács 2009. júliusi ajánlása ellenére sem sikerült eredményes lépéseket tennie a költségvetési hiány tartósan három százalék alá csökkentése érdekében, így új szakaszba lép a hazánkkal szemben 2004 óta folyó túlzott- deficit-eljárás. Ennek keretében a tanács hamarosan ismét ajánlásokat ad majd ki a kormánynak a túlzott hiány megszüntetése érdekében, amelyeket a kormánynak figyelembe kell vennie az uniós források megtartása érdekében.
A biztos emlékeztetett arra is, hogy hasonló esetben az euróövezeti tagokra közvetlen pénzügyi szankciókat, bírságokat szabhatnának ki. A zónán kívüli EU-országok esetében erre nincs lehetőség, de létezik olyan szankció, amely „ezzel ekvivalens” – mondta, utalva a források felfüggesztésének lehetőségére. A lapunk által korábban megkérdezett elemzők szerint viszont ez egyelőre távoli veszélynek tűnik: ilyen radikális lépésre még nem volt példa az EU történetében, ráadásul valószínűtlen, hogy a kormány hagyná idáig fajulni a helyzetet. „Meglehetősen biztos vagyok abban”, hogy elkerüljük a kohéziós források befagyasztását – mondta ezzel összhangban az ülés után újságíróknak Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter.
Brüsszel úgy véli, bár Magyarország 2011-ben hivatalosan betartotta a három százalékos deficitcélt, ez csupán a GDP körülbelül tíz százalékát kitevő egyszeri intézkedéseknek köszönhető. Úgy vélik, az államháztartási hiány 2012-ben is csak egyszeri bevételeknek – például a különadóknak – köszönhetően marad az EU által elvárt küszöbérték alatt, 2013-ban pedig már felette lesz.
A kabinet viszont azt állítja, hogy jövőre a különadók kivezetése ellenére is képes lesz három százalék alatt tartani a hiányt. Ennek érdekében minden szükséges döntést meghozunk – mondta tegnap Matolcsy György. Hozzátette: a kormány és a bizottság 2013-as deficitre vonatkozó várakozásai elég közel állnak egymáshoz.
Tegnap Orbán Viktor látogatása miatt is fokozott figyelmet kapott hazánk Brüsszelben: „Magyarországon konszolidációs politika zajlik. Minden témát, legyenek azok bármilyen nehezek, hajlandó vagyok megvitatni és levonni a konklúziókat” – mondta Orbán Viktor Martin Schulzcal folytatott megbeszélése után. (José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével lapzártánk idején tárgyalt a kormányfő.) Az Európai Parlament újdonsült elnöke szerint sok témában továbbra is nagyon különböznek a véleményeik. Elismerte, hogy hallott Orbán Viktortól néhány olyan új érvet, amelyet „át fog gondolni”. Kritikaként azonban megjegyezte, hogy miközben a miniszterelnök Brüsszelben „európai retorikát” használ, addig Budapesten már korántsem ezt alkalmazza.
Júliustól él az ESM, a görögök még próbálnak alkudozni az adósságrendezésről
Sikerült megegyezniük az ideiglenes mentőalapot (EFSF) felváltó állandó euróövezeti mentőalap (ESM) szerződéséről az euróövezeti pénzügyminisztereknek a Eurogroup hétfő éjjelbe nyúló ülésén. Az új alap a tervezettnél egy évvel korábban, idén július elsején kezdi meg működését, és jelen állás szerint 500 milliárd eurós keretből segítheti ki a zóna bajba került tagállamait. A legnagyobb terhet Németország viseli, amely a Handelsblatt szerint 27 százalékát biztosítja majd ennek az összegnek. Bár korábban Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke és Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója is a mellett érvelt, hogy ennél nagyobb keretre lenne szükség, ezt Berlin egyelőre nem pártolja. Ebben a kérdésben döntés az uniós kormány- és államfők márciusi találkozóján várható. A Eurogroupon szóba kerültek a görög válság aktuális kihívásai is. Míg az már biztosnak tűnik, hogy a görög állam hitelezői – a korábbi tervekkel összhangban – hajlandók lemondani követeléseik mintegy ötven százalékáról, az továbbra sem dőlt el, hogy a fennmaradó adósság egy részének törlesztésére szolgáló, újonnan kibocsátandó kötvények milyen kamatozásúak legyenek. Míg a görögöket hitelező bankok négyszázalékos kamatot csikarnának ki, addig Athén ennél jóval kisebb kamatot szeretne. A vitába már a Eurogroup is beszállt: az új államkötvények kamatainak3,5 százalék alatt kellene lennie, mondta Jean-Claude Juncker, a testület elnöke. Olli Rehn gazdasági biztos tegnap úgy nyilatkozott: a hitelezők és a görög kormány már nagyon közel kerültek a megegyezéshez, és reméli, hogy arra még januárban sor kerül. A pénzügyminiszterek egyúttal felszólították Athént, hogy ültesse át
a gyakorlatba a korábban megígért reformokat, azaz megszorításokat.
Világgazdaság - Wéber Balázs Júliustól él az ESM, a görögök még próbálnak alkudozni az adósságrendezésről Sikerült megegyezniük az ideiglenes mentőalapot (EFSF) felváltó állandó euróövezeti mentőalap (ESM) szerződéséről az euróövezeti pénzügyminisztereknek a Eurogroup hétfő éjjelbe nyúló ülésén. Az új alap a tervezettnél egy évvel korábban, idén július elsején kezdi meg működését, és jelen állás szerint 500 milliárd eurós keretből segítheti ki a zóna bajba került tagállamait. A legnagyobb terhet Németország viseli, amely a Handelsblatt szerint 27 százalékát biztosítja majd ennek az összegnek. Bár korábban Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke és Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója is a mellett érvelt, hogy ennél nagyobb keretre lenne szükség, ezt Berlin egyelőre nem pártolja. Ebben a kérdésben döntés az uniós kormány- és államfők márciusi találkozóján várható. A Eurogroupon szóba kerültek a görög válság aktuális kihívásai is. Míg az már biztosnak tűnik, hogy a görög állam hitelezői – a korábbi tervekkel összhangban – hajlandók lemondani követeléseik mintegy ötven százalékáról, az továbbra sem dőlt el, hogy a fennmaradó adósság egy részének törlesztésére szolgáló, újonnan kibocsátandó kötvények milyen kamatozásúak legyenek. Míg a görögöket hitelező bankok négyszázalékos kamatot csikarnának ki, addig Athén ennél jóval kisebb kamatot szeretne. A vitába már a Eurogroup is beszállt: az új államkötvények kamatainak
3,5 százalék alatt kellene lennie, mondta Jean-Claude Juncker, a testület elnöke. Olli Rehn gazdasági biztos tegnap úgy nyilatkozott: a hitelezők és a görög kormány már nagyon közel kerültek a megegyezéshez, és reméli, hogy arra még januárban sor kerül. A pénzügyminiszterek egyúttal felszólították Athént, hogy ültesse át
a gyakorlatba a korábban megígért reformokat, azaz megszorításokat. -->
