Világgazdaság Online

A gazdaság és az államháztartás súlyos helyzetével, a rendkívüli méretű válság kezelésével indokolta Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter a kormány egymást követő, nagy figyelmet kiváltó lépéseit. A Joint Venture Szövetség és több társszervezet tegnapi vállalatvezetői fórumán az új kormány egyik legbefolyásosabb tagja nyilvánvalóvá tette, bár nem törekszenek államvezérelt gazdaság kialakítására az Európa egyes országaiban megvalósuló példátlan állami beavatkozás mintájára, megítélésük szerint csak nagyobb állami beavatkozással tudják megteremteni a kiszámíthatóságot és a stabilitást Magyarországon.
A miniszter rögvest több radikális intézkedés bejelentésével vagy megerősítésével tisztelte meg népes hallgatóságát. A kormány július 21-én dönt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) által végzett felülvizsgálat során „fennakadt” hétszáz kiemelt és nagyprojekt sorsáról. Összesen több százmilliárd forintnyi projektérték esetében jöhet szóba a támogatás-visszavonás, a támogató döntés felülvizsgálata vagy a projekt/programcél átfogalmazásának lehetősége.
Elkészült a teljes forrástérkép – jelentette be. E szerint jelenleg a vártnál kevesebb pénz, összesen 1830 milliárd forint szabad a 2007–13-as programozási időszakban Magyarország rendelkezésére álló mintegy 8000 milliárd forintos európai uniós keretből. A teljes összegből 1480 milliárd forintnyi értéket képviselnek a futó projektek és 4130 milliárdot a leszerződött kötelezettségvállalások.
Úgy ítélte meg, az elmúlt nyolc évben közvetlen gazdasági cél nélkül zajlott az EU-pénzek elköltése. A kis- és középvállalkozásokhoz eddig mindössze 13 százalék jutott el a keretből. „Félő, hogy a rendkívüli időveszteség forrásvesztéshez, az elkövetett közbeszerzési szabálytalanságok pedig támogatás-visszafizetésekhez vezethetnek” – tette hozzá.
Egyidejűleg kilátásba helyezte az európai uniós forrásokat kezelő hazai intézményrendszer „teljes felforgatását”. A már zajló jelentős átszervezéseket, szervezeti összevonásokat azzal indokolta, hogy gyorsabb, egyszerűbb és olcsóbb rendszerre van szükség a pályázat- és támogatáskezelésben. Nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy a megújuló rendszerben a döntés és a felelősség közel kerül egymáshoz
A kormány eddigi intézkedései közül a miniszter kiemelte a bankadót, amely szerinte egyszerre szolgálja az államháztartási hiány csökkentését, a strukturális reformok elindítását és a hazai pénzügyi rendszerben meglévő veszélyek kezelését. Ezt a példát már több európai ország követni kívánja – jegyezte meg. Másik magyar példaként a gázár-moratóriumot említette, amelyhez hasonlót immár Franciaországban is bevezetnek.
Egységes szemléletet ígért a miniszter a közvagyon kezelésében és fejlesztésében. Értésre adta, hogy az új kormány előtérbe helyezi a nemzeti érdek fokozott érvényesítését, a nemzeti vagyon gyarapítását, „a hatékony működtetés és nem a privatizáció pártján állnak”. Erre szerinte azért van szükség, mert korábban „a közvagyon egy részét elherdálták”, az állami monopóliumokat magánmonopóliumoknak engedték át, így az állam most csak pluszkiadások árán tudja ellátni a feladatait. A mai tarthatatlan helyzet átalakítására 2010 első negyedévére kidolgozzák az állami vagyongazdálkodási irányelveket és a vagyongazdálkodási programot, amelynek része lesz az állami vagyonmérleg.
Az állami cégek közül a Malév és a MÁV esetében drasztikus intézkedések sorát tervezi a kormány. A nemzeti légitársaságnál a külföldi partner ötszázalékos tulajdonához „számos blokkolási jog” is társul, ezen változtatni akarnak. A MÁV esetében az bonyolítja a helyzetet, hogy a céggel kapcsolatos lépések a Nemzetközi Valutaalappal zajló tárgyalások részét képezik.