Ciprustól fél Európa

„Visszatért az eurózóna válsága” – így jellemezte a reggeli nyugat-európai piaci történéseket az egyik bróker a Reutersnak. Háromhavi mélypontra is esett az euró dollárral szembeni árfolyama, illetve meredeken csökkeni kezdtek a vezető nyugat-európai tőzsdeindexek arra reagálva, hogy a 10 milliárd eurós nemzetközi mentőhitelért cserébe a ciprusi kormányzat többek között azt vállalta, hogy a bankbetétekre egyszeri illetéket vet ki.

Az eurózóna válságának eddigi három éve alatt ugyanis arra még nem került sor, hogy egy bajba került ország kimentésének költségeit részben a bankbetétek megcsapolásából teremtik elő. A piaci pánikot az okozta, hogy beláthatatlan következményei lennének az eurózóna pénzügyi rendszerére, ha bajban lévő nagyobb dél-európai országokban (Spanyolország és Olaszország) kivonnák pénzüket a bankokból a betétesek attól tartva, hogy egy esetleges nemzetközi bankmentő csomag során a ciprusi példához hasonlóan ők is elvesztenék megtakarításaik egy részét.

Az eurózóna vezetői leszögezték: a bankbetétekre kivetett illeték egyedi intézkedésnek számít, a válságban lévő többi eurózóna-tagállamban nem fenyeget hasonló. Egyes elemzők szerint azonban veszélyes precedenst teremthet a ciprusi megoldás. „A bizalomnak már lőttek, amit egyszer meg lehet tenni, azt máskor is meg lehet” – írta blogján a dán Saxo Bank főnöke. A Commerzbank elemzői szerint érthető, hogy a nemzetközi közösség ehhez az eddig nem használt eszközhöz nyúlt, miután jelentősen túlméretezett a ciprusi bankrendszer, illetve a szigetország pénzmosás elleni szabályozás igen lazának számít. A közel 70 milliárd euró értékű ciprusi bankbetétállomány jelentős része, mintegy 30 milliárd euró ugyanis orosz kézben van, aminek eredete sokszor igen kétséges, akár illegális tevékenységből származó vagyonokat takarhat.

Az Eurogroup által szombat hajnalban elfogadott intézkedés azonban nem tesz különbséget a bankbetétesek között, az egyaránt vonatkozik a ciprusi kisnyugdíjasokra, illetve az orosz oligarchákra. Emiatt a nicosiai kormány intenzív tárgyalásokat kezdett az illeték feltételeinek módosításáról, így mára halasztották az eredetileg vasárnapra, majd hétfőre kitűzött parlamenti szavazást a 10 milliárd eurós hitelmegállapodás jóváhagyásáról. Bár a megállapodást akár holnapután megszavazhatja a nicosiai parlament, a pénzintézetek majd csak csütörtökön nyitnak ki a ciprusi központi bank rendelkezése alapján.

Az eurózóna vezetőinek mai nyilatkozatából kiderült: számukra valójában mindegy, milyen formában vetik ki az illetéket, csak az abból befolyó összeg egyezzen meg a szombat hajnalban általuk meghatározott 5,8 milliárd euróval. Erre a hírre pedig a piac is kezdett megnyugodni, miután a fejleményeket úgy értékelte, hogy a kisebb befektetők megússzák az illeték fizetését.

Sajtóértesülések szerint a nicosai kormány olyan terveken dolgozik, miszerint a 100 ezer eurónál kisebb értékű betétek esetében három százalék lenne a teher mértéke az eredetileg megszabott 6,75 százalék helyett, míg a 100 ezer eurónál nagyobb értékű betéteknél 12,5 százalékra emelkedne az illeték mértéke a 9,9 százalékról. Emellett arról is szóltak értesülések, hogy 500 ezer euró felett 15 százalékra nőne az elvonás mértéke, míg bizonyos összeghatár alatt nem vetnének ki egyáltalán illetéket.

Az eurózóna pénzügyminiszterei holnap éjjel telefonkonferenciát tartanak, ahol megvitatják a Ciprussal kapcsolatos fejleményeket. A ciprusi helyzetre való tekintettel Olli Rehn pénzügyi EU-biztos le is mondta a holnapra tervezett budapesti látogatását.

Az illetékfizetési szabályok lazítására azért van mindenképpen szükség, mert az eredeti formájában a nicosiai parlament aligha hagyta volna jóvá a mentőcsomagot. Az 56 fős parlamentben az államfő jobbközép pártja 20 mandátummal rendelkezik, míg a koalíciós centrista párt – amelynek komoly fenntartásai vannak a mentőcsomaggal szemben – nyolccal. Ehhez a nem teljesen biztosra vehető 28 fős koalícióhoz azonban még legalább egy ellenzéki honatyára is szükség lenne a mentőcsomag megszavazásához.

Nikosz Anasztasziadész államfő vasárnap éjjeli nyilatkozatában egyértelművé tette: ha az ország nem szavazza meg a mentőcsomagot, akkor összeomlik az ország bankrendszere, ami akár elvezethet az eurózónából való kilépésig is. Utóbbi szakértői becslések szerint legalább 40 százalékkal csökkentené a bankszámlákon lévő megtakarítások értékét. Sajtóértesülések szerint az eurózóna képviselői valójában ultimátumot adtak Ciprusnak: ha nem fogadja el a mentőcsomag bankbetét-illetékről szóló pontját, akkor visszatérhet korábbi fizetőeszközéhez, a ciprusi fonthoz.

„A ciprusi bizonytalanság kedvezőtlenül hathat a kockázatos eszközökre, mint amilyen a forint” – mondta lapunknak Kondrát Zsolt. Az MKB Bank vezető közgazdásza szerint, ha a nicosiai parlament elfogadja a mentőcsomagot, akkor megszűnhet a bizonytalanság.

„Következő hónapokban 300 feletti euró/forint árfolyamra számítunk” – mondta a Világgazdaságnak Török Zoltán. A Raiffeisen Bank vezető közgazdásza szerint az európai válság is felerősödhet a tavasz során, és az MNB-vel kapcsolatos bizonytalanságok is nyomás alatt tartják a forintot. Szerinte az év második felében a félelmek csillapodhatnak.

A svájci frankban eladósodottak is egyre nagyobb terhekkel nézhetnek szembe. Az alpesi devizát tegnap 252 forint felett is jegyezték a bankközi devizapiacon, amire 9 hónapja nem volt példa.

A hazai deviza árfolyama tavaly december eleje óta közel 9 százalékot esett az euróval szemben, miközben a lengyel zloty és a cseh korona csak 1,5 százalékot veszített ugyanebben az időszakban. Mindez jelzi, hogy a forint eddig döntően belső tényezők miatt esett, a külpiaci hangulatromlás pedig további nyomást helyezett rá. A magyar csődkockázati mutató is tovább emelkedett tegnap. Az 5 éves CDS-felár 350 bázispont közelébe került, ami tavaly október óta a legmagasabb szint.

„A ciprusi bizonytalanság kedvezőtlenül hathat a kockázatos eszközökre, mint amilyen a forint” – mondta lapunknak Kondrát Zsolt. Az MKB Bank vezető közgazdásza szerint, ha a nicosiai parlament elfogadja a mentőcsomagot, akkor megszűnhet a bizonytalanság.

„Következő hónapokban 300 feletti euró/forint árfolyamra számítunk” – mondta a Világgazdaságnak Török Zoltán. A Raiffeisen Bank vezető közgazdásza szerint az európai válság is felerősödhet a tavasz során, és az MNB-vel kapcsolatos bizonytalanságok is nyomás alatt tartják a forintot. Szerinte az év második felében a félelmek csillapodhatnak.

A svájci frankban eladósodottak is egyre nagyobb terhekkel nézhetnek szembe. Az alpesi devizát tegnap 252 forint felett is jegyezték a bankközi devizapiacon, amire 9 hónapja nem volt példa.

A hazai deviza árfolyama tavaly december eleje óta közel 9 százalékot esett az euróval szemben, miközben a lengyel zloty és a cseh korona csak 1,5 százalékot veszített ugyanebben az időszakban. Mindez jelzi, hogy a forint eddig döntően belső tényezők miatt esett, a külpiaci hangulatromlás pedig további nyomást helyezett rá. A magyar csődkockázati mutató is tovább emelkedett tegnap. Az 5 éves CDS-felár 350 bázispont közelébe került, ami tavaly október óta a legmagasabb szint. -->