Világgazdaság Online

"Otthon érzem magam, mintha csak a magyar parlamentben lennék" – reagált a miniszterelnök a képviselők tiltakozására. Történelmi igazságtétel Magyarországnak az elnökség Orbán szerint, hiszen a világháború óta Magyarország adta a legtöbb vért a szabadságért 1956-ban.

A miniszterelnök megfogalmazása szerint 1956 után történelmi igazságtételnek tekinthető a magyar elnökség. Orbán a húsz évvel ezelőtti, a rendszerváltás idején tapasztalt helyzetet hozta párhuzamba Európa jelenlegi nehézségeivel, a kontinensnek ismét meg kell találnia helyét a nemzetközi gazdaságban. A miniszterelnök – mint mondta – szégyelli bevallani, hogy az aktív magyarok csak 55 százaléka dolgozik, a foglalkoztatás Magyarország fő gondja. Orbán hangsúlyozta, hogy túl sokáig ültünk szégyenpadon, de most betartjuk a költségvetési hiánycélt és így véget ért ez az időszak.

Bármilyen véleményük is legyen egyes magyar belpolitikai ügyek alakulásáról, arra kérem Önöket, e véleményüket és az ebből fakadó akcióikat ne keverjék össze a következő hónapokban, a magyar elnökség égisze alatt megvalósítandó feladatokkal – erre kérte az Európai Parlamentet szerda délelőtti felszólalásában Orbán Viktor miniszterelnök. E kérés alapja többek között az lehetett, hogy a magyar kormányfő beszédének kezdetén liberális és baloldali képviselők üres címlapok felmutatásával és szájuk leragasztásával „demonstráltak” a teremben, tiltakozásul az év elején életbe lépett magyar médiatörvény ellen.

A médiatörvénnyel kapcsolatban azt mondta: a sajtószabadságért folyó küzdelemben az antikommunista magyar kormányra mindenki számíthat. Ismét hangsúlyozta, hogy szükség esetén módosítják a médiatörvényt, de kiemelte, hogy nem szabad ezt a belpolitikai témát a magyar EU-elnökséggel összekeverni, annak ugyanis az Európai Unió látná kárát.

Beszédében a magyar kormányfő leszögezte: hazánk számára nem rutinfeladat, hanem történelmi igazságtétel az, hogy a következő fél évben az EU soros elnöke lehet. – Mi hoztuk ugyanis a legtöbb áldozatot a demokrácia kiteljesedésének oltárán, Magyarország volt az első állam a keleti blokkban, amely 1956-ban fegyveresen szállt szembe a kommunista birodalommal – fogalmazott Orbán Viktor. Hozzátette: mi bizonyítottuk be először, hogy a kommunizmus nem egy ártatlan doktrína, hanem valós fenyegetés az európai civilizáció egészére. E szavakat a néppárti frakcióból hosszas taps fogadta.

Az ilyen politikai jellegű témák mellett Orbán Viktor hitet tett a gazdasági kormányzás erősítése, az összeurópai adósság lefaragása, valamint Horvátország csatlakozási tárgyalásainak fél éven belüli lezárása mellett is. Többek között a 2013-tól életbe lépő állandó válságkezelési mechanizmus felállítását is elősegíti annak a hat jogszabálynak az elfogadása, melyet a magyar elnökség tűzött zászlajára. José Manuel Barroso , az Európai Bizottság elnöke elmondta, hogy még ezen a héten tisztáznak a magyar kormánnyal bizonyos félreértéseket a médiatörvény kapcsán, és megvárják a magyar kormány válaszát. Barroso leszögezte: a sajtószabadság szent érték, ugyanakkor a Bizottság vezetője támogatásáról biztosította a magyar EU-elnökséget.

Joseph Daul, a Fidesz, EP-képviselőit is a sorai között tudó Európai Néppárt vezetője felszólalásában kiemelte, hogy a Fidesz a demokrácia pártja. A frakcióvezető méltatta Orbán reformjait és úgy fogalmazott, hogy ha problémák akadnak a médiatörvénnyel, akkor azt kijavítják.

Martin Schulz, a szocialista frakció vezetője úgy fogalmazott: harcosnak ismerték meg Orbánt, aki a szabadságért küzdött. Ugyanakkor a politikus szerint nem jó megoldás, hogy a Médiatanácsban csak kormánypárti képviselők foglalnak helyet, a médiatörvény pedig nem magyar, hanem európai ügy. A demokráciában a média ellenőrzi a hatalmat és nem fordítva – emelte ki a képviselő.

Guy Verhofstadt , a liberális frakció vezetője, volt belga miniszterelnök is egyetért azzal, hogy erősebb EU-s intézmények kellenek. Arról beszél, hogy gazdasági és adó-unió is kell.

Nincs valuta kötvénypiac nélkül, mondja, szerinte nem jó, hogy minden tagállamnak saját kötvénykibocsájtása van.Az eurónak saját, közös kötvénypiac kellene.

A médiatörvény egy elefánt a porcelánboltban - vélekedett Guy Verhofstadt az európai liberálisok elnöke, aki a jogszabályt a szlovák nyelvtörvénnyel állította párhuzamba. Guy Verhofstadt szerint lényeges, hogy pluralizmust fenntartsák a médiában.

Végül Márai Sándort idézi és kioktatja Orbánt, hogy a médiának nem lehet előírni, hogy miről szóljon, annak a pluralizmusa a lényeg.

A liberálisok frakcióvezetője kéri Orbántól a törvény megváltoztatását.

Daniel Cohn-Bendit, az európai Zöldek vezetője erőteljes kritikával illette Orbánt. Leszögezte: Orbán oldalán harcolt a szabadságért a rendszerváltás előtt és igazi államférfinak ismerte meg a miniszterelnököt. Mostanra azonban európai Chavezzé vált Orbán Viktor, aki nem érti meg, hogy a demokráciának soha nem árt a szabadság. "Vajon azt gondolja Orbán, hogy Richard Nixon számára a Watergate üggyel kapcsolatos információk kiegyensúlyozottak voltak" – tette fel, majd válaszolta meg saját kérdését Cohn-Bendit. A frakcióvezető szerint Orbán nem érti meg az európaiság lényegét.

Magyarország méltó az elnöki tisztre, de kérdés, hogy a magyar kormányra is igaz-e ez? Tette fel a kérdést Bokros Lajos EP-képviselő. A volt pénzügyminiszter szerint nem csak a médiatörvény az egyetlen gond: ide sorolható a magánnyugdíjpénztári rendszer zsarolással történő felszámolása, a különadók, az alkotmány kilencszeri módosítása. Diplomáciai romhalmaz és káosz alakult ki a magyarországi események kapcsán, amelyek elvonják a figyelmet az európai ügyektől. Még nem késő ezen változatni – zárta felszólalását Bokros.

Orbán Viktor reakcióját itt olvashatja!