Csepreghy: az EU-forrás nem ingyen pénz
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság„Nem az lesz a cél, hogy életképtelen cégeket támogassunk, hanem olyanokat, amelyeknek csak kis segítség kell versenyképességük növeléséhez” – emelte ki a helyettes államtitkár. Ebből adódóan emelik a visszatérítendő források arányát a 2014-2020 közötti ciklusban az előző hétéves periódushoz képest. A kombinált termékeket nagyobb arányban alkalmazzák majd, illetve a vissza nem térintendő támogatású programoknál a pénzügyi eszközök kiegészítő alkalmazása történik majd.
A kormány célja az, hogy 2014-2020 közötti hétéves fejlesztési ciklus eredményeképpen a magyar gazdaság önfenntartóvá váljon 2020-ra, miután azt követően kevesebb fejlesztési forrásra számíthat az ország – mondta Csepreghy Nándor.
A 2014-2020-as ciklusban a korábbi 17 operatív program helyett 10 lesz. Változás az is, hogy míg korábban mind a 7 régió külön operatív programmal rendelkezett, addig most csak kettő lesz, egy a központi régiónak, a másik pedig a többi hatot foglalja magában. Ezen megoldás előnye, hogy ha egy adott régióban alacsony a forrásfelhasználás mértéke, akkor az uniós forrásokat át lehet csoportosítani a különböző régiók között anélkül, hogy ahhoz az Európai Bizottság jóváhagyását is be kelljen szerezni, miután csak egy operatív programról van szó.
Újdonság a környezeti és energetikai operatív program esetében, hogy lakásenergetikai felújítások is támogathatóak lesznek uniós forrásból. Évi 30 ezer lakás energetikai felújítására biztosítanak forrást, vagyis a teljes időszakban a lakossági szektorban ez 180 ezer lakást, több mint fél millió embert érint.
Lényeges változás az is a korábbi fejlesztési ciklushoz képest, hogy összehangolták a vidékfejlesztési programokat és a kohéziós forrásokat. Korábban ugyanis bizonyos lakosságszám alatt az adott település csak vidékfejlesztési támogatásra volt jogosult. Ebben a ciklusban nem lesz ilyen megkülönböztetés a települések között. A helyettes államtitkár elmondta azt is, hogy egyedül Magyarországnak sikerült elérnie az EU-tagok közül, hogy 2014-2020 között az élelmiszer-feldolgozó ipar támogatható legyen uniós forrásokból.
Emellett Brüsszel Magyarország esetében hagyta jóvá először azt, hogy a nagyvállalatok is kaphatnak visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatást, ha kkv-kal együtt valósítanak meg k+f-tevékenységet.
Technológiai korszerűsítésre vonatozó támogatásoknál az új ciklusban nem lesz elvárás a létszám bővítése, legfeljebb annak megtartása. A létszámbővítést csak ott várják majd el, ahol a gépek nem váltja ki a munkaerőt (ilyen szektor például a turizmus és a vidékfejlesztés).
Kezdünk hasonlítani a 90-es évek bankrendszeréhez
A közép-kelet-európai országokat tekintve Magyarországnak nem sikerült érdemi gazdasági növekedést produkálnia 2006-tól, miközben Szlovákia, Lengyelország és Bulgária lassú konvergenciára tudott elérni a válság ellenére is – mondta Marsi Erika, a Nemzetközi Bankárképző Központ elnökhelyettese a konferencián. Azért is lenne fontos a növekedés, mert a bankrendszer működését alapvetően meghatározza a gazdasági környezet. A magyar bankrendszer a legkevésbé hatékony a régióban a költség/bevétel mutató alapján a szakértő szerint. Ha azt várjuk, hogy költséghatékony legyen a bankrendszer, ahhoz 50 százalékos mutatóra lenne szükség, Magyarországon azonban a 70 százalékot közelíti ez az arány az utóbbi években.
Óránként négy cég szűnik meg Magyarországon - mondta az Opten stratégiai igazgatója. Csorbai Hajnalka kiemelte: minden 28. céget felszámolnak Magyarországon az alapítás utáni egy éven belül. A cégek 30 százaléka megszűnik, vagy felszámolás alá kerül az ötödik születésnapja előtt. Az új cégek 77 százaléka kapcsolódik már létező cégekhez (személy vagy cím révén). A cégtemetőkről szólva elmondta, hogy 138 címen 50-nél több felszámolás alatti vagy megszűnt cég van bejegyezve.
A devizahitelek átváltása után végre megindulhat a hitelezés
Sokat panaszkodunk és aggódunk, hogy a vállalati hitelezés nem úgy megy, ahogy szeretnénk – mondta Balog László, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára. Szerinte joggal aggódunk emiatt, hiszen a tartós növekedés záloga a vállalati hitelezés bővülése.
