Csepreghy: Paks nélkül drágább lenne az energia

Az EU jövőjét meghatározó kérdésekkel kezdete előadását Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese utalt a francia elnökválasztásra, amely szerinte egyáltalán nem lefutott, és arra is, hogy az uniónak milyen megállapodást sikerül kötnie a britekkel a kilépésről. Mindez majd eldönti az EU-ról való gondolkodást, vagyis azt, hogy nemzeti vagy nemzetek feletti unió jön létre. Kiemelte: az elmúlt három évben erősödött az az álláspont, hogy a 28 tagállam együttműködésére, kompromisszumára kell épülnie az EU-nak.

A magyar kormány álláspontja szerint a keleti szegényebb tagállamok állampolgárai nem másodlagos tagjai a közösségnek – mondta Csepreghy. A tagság pénzügyi mérlege pozitív, de az EU-pénzeket nem ingyen kapjuk, jelentős engedményeket, gazdaságszuverenitást adtuk fel a pénzek felhasználásáért cserébe.

A miniszterhelyettes hangsúlyozta: Günther Oettinger, a német európai uniós biztos rámutatott, hogy a nyugati növekedést is megtörné, ha nem lennének kohéziós források. Ugyanis egy euró elköltött kohéziós forrás ennél több pénzt, több mint 2 eurót jelent a nyugati országokban 2-3 éven belül.

Csepreghy kiemelte, hogy a belső kereslet jelentős részét magyar vállalatoknak kell kielégíteni. Kulcskérdés, hogy magyar szereplők meghatározóvá váljanak a térségben, például egy magyar építőipari vállalkozás ne csak Magyarországon, hanem a régió bármely országában sikeres legyen – mondta. Fontosnak nevezte, hogy legyen egy tucatnyi magyar szerepelő, akik magas hozzáadott értéket teremtve a világon meg tudnak jelenni.

Magyarországon 2010-ben 100 forint fejlesztési pénzből 10-et adtak a hazai gazdasági szereplők, ma 70-30 az arány, vagyis még mindig az EU-források dominálnak, de javult a helyzet. A gazdaságfejlesztési forrásokat az előző uniós ciklus 14 százalékáról 60 százalékra szeretnénk emelni – mondta Csepreghy, aki azt is közölte, hogy most 55 százaléknál tartanak.

A kormány forrás nyújtójaként tud megjelenni, de szabályozóként is, és a magyar versenyképességet javítani tudjuk – emelte ki a miniszterhelyettes. A kormány 2015-ben több mint 100 törvénymódosítást nyújtott be, hogy csökkentse az adminisztrációt, illetve csökkentsen, nullázzon egyes díjakat. Most a parlament előtt van egy törvény, amely azt célozza, hogy a közműszolgáltatás bekötése egy induló vállalat számára ne legyen 200 nap.

[caption id="" align="alignleft" width="600"] Csepreghy Nándor. Fotó: Kallus György[/caption]Csepreghy szerint fontos versenyképességi kérdés az energiabiztonság is. A Paksi bővítés szerinte az energiabiztonságot segíti. Magyarország nem tud energiafüggetlen országgá válni, de a függőséget tudjuk csökkenteni és az irányt diverzifikálni – vélekedett. Ma a lakossági felhasználás az egyik legolcsóbb az EU-ban, s ide a legdrágább országok közül kerültünk – mutatott rá.

Ahol tisztán zöldenergia van, ott 90 forint a kW/óra, Magyarországon 34-35 forint. Ha nincs Paks, nincs atomenergia, akkor nálunk is drágulna az energia. A paksival megegyező kapacitásbővítés szélenergiából 7000 milliárd, napenergiából 32 ezer milliárdba kerülne, vagyis legalább kétszer, de akár tízszer annyiba is kerülhetne.

Az energiapolitika mellett a gazdasági szereplők versenyképességét meghatározza a munkaerő kérdése. A digitalizáció 15-20 év múlva teszi majd feleslegessé az emberi munka egy részét, de nem ma – mondta Csepreghy, aki szerint a nyugati és a keleti EU-s országok közötti béregyenlőség kérdését nem lehet megoldani. „Aki szerint rövid távon ez megvalósulhat, az hazudik” – vélekedett. A kérdés, hogy egységnyi bérből milyen életszínvonalat lehet megvalósítani. A közép-kelet-európai növekedés egy új gazdasági centrummá tehet minket – mutatott rá.

Az utolsó pillér az állam kérdése. Fontosnak nevezte az állami munkaerőtartalék kérdését, a bürokrácia csökkentését, valamint a költséghatékony államot. Csepreghy kiemelte: nem lehet belátni, hogy 2020 után lesznek-e kohéziós források, a britek kilépése mindezt különösen bizonytalanná teszi. Szerinte ezért a politikai vezetésnek a gazdasági szerelőkkel együttműködve egy alternatív utat kell felvázolnia, amely nem számol az EU-forrásokkal.